Ki találta fel a gőzgépet?

A gőzgép feltalálását általában James Wattnak tulajdonítják, aki 1769-ben szabadalmaztatta a modern gőzgép koncepcióját. Azonban a gőzerő alapötlete és a korai gőzgépek több évszázados fejlődés eredményei voltak.

Az előzményekhez tartozik:

• A hellén korszakban Hérón alexandriai matematikus és mérnök leírta az eolipile nevű forgó gőzgépet az i.sz. 1. században.
• 1698-ban Thomas Savery angol katonai mérnök szabadalmaztatott egy gőzzel működtetett szivattyút bányavíz kiszivattyúzására.
• 1712-ben Thomas Newcomen alkotott meg egy atmoszferikus gőzgépet a bányászatban való felhasználásra.

James Watt viszont jelentősen továbbfejlesztette Newcomen gépét azzal, hogy különvált kondenzátort használt, valamint több műszaki finomítást alkalmazott a hatékonyság növelésére. Watt innovációi forradalmasították a gőzgép felhasználását és elterjedését az iparban, szállításban. Ezért tartják őt a modern gőzgép fő feltalálójának.

Miután James Watt szabadalmaztatta a korszerűsített gőzgépet, a technológia gyors fejlődésnek indult és kulcsszerepet játszott az ipari forradalom kibontakozásában.

Néhány fontosabb momentum a gőzgép történetében:

• 1781-ben Watt társult Matthew Boultonnal és megalapították a Boulton & Watt céget gőzgépeik gyártására.
• 1807-ben Robert Fulton megépítette az első sikeresen működő gőzhajót, a Clermont-ot.
• 1814-ben George Stephenson készítette el a first gőzmozdonyt, ami áttörést jelentett a vasúti szállításban.
• 1833-ban John Ericsson bemutatta a modern gőzhajók modelljét, a hajócsavarral hajtott gőzhajót.
• A 19. század közepére a gőzgép vált a legelterjedtebb erőforrássá a gyárakban, bányákban, hajókon és vasutakon.

A gőzgépek fő előnye nagy teljesítményük, hatékonyságuk és viszonylagos üzembiztosságuk volt a korábbi vízi- és szélmalmokhoz képest. Segítségükkel ugrásszerűen megnőtt az ipari termelés volumene.

A gőzgépeket a 20. századtól fokozatosan kiszorították a hatékonyabb belső égésű motorok, de történelmi szerepük a modern iparosodás elindításában vitathatatlan.

A gőzgép feltalálása és elterjedése után tovább folytatódott a tökéletesítése és új alkalmazási területek megnyíltak a technológia előtt. Néhány fontosabb momentum a gőzgépek későbbi történetéből:

• A 19. század közepén kezdték használni a dugattyús gőzgépeket hajókon, így lehetővé vált a nagyobb hatótávolság és sebesség elérése.
• 1884-ben Charles Parsons kifejlesztette a forgógőzgépet, ami hatékonyabb és nyugodtabb járást biztosított a gőzhajók számára.
• A 20. század elején a gőzturbinákat kezdték alkalmazni erőművekben villamosenergia-termelésre. Ez felváltotta az addigi dugattyús gőzgépeket.
• Az 1930-as években jelentek meg az első gőzzel hajtott gázturbinák a repülőgép-hajtóműveknél.
• A második világháború idején a gőzgépeket kezdték felhasználni tankokban és más páncélozott járművekben.
• A 20. század közepétől a nukleáris erőművekben gőzturbinákat alkalmaznak a hőenergia villamosenergiává alakítására.

Bár a belső égésű motorok és más korszerűbb technológiák átvették a vezető szerepet, a gőzgépek speciális területeken még ma is használatban vannak. Megtalálhatók például erőművekben, finomítókban, ipari üzemekben. Sőt, a modern gőzturbinák hatékonysága eléri a 60%-ot is.

A gőzgép volt az első sikeres hőerőgép, amely forradalmasította a szállítást, az ipart és a modern társadalom kialakulását. Jelentősége a műszaki fejlődés történetében megkérdőjelezhetetlen.