Mi az a QWERTY?

A legtöbb ember számára ma már elengedhetetlen, hogy tudjon gépelni. Persze, a régi „hunt and peck” gépelési módszerrel is boldogulhatsz, de ki akar minden egyes betűt egyesével előkeresni és kihámozni? A mai gyors tempójú kommunikáció világában fontos, hogy gyorsan és pontosan tudjunk kommunikálni.

Ha valaha is nagy figyelmet fordított egy billentyűzetre – akár a számítógépén, akár más típusú elektronikus eszközökön, például okostelefonokon -, akkor valószínűleg észrevette, hogy az nem ábécérendben van beállítva. A bal felső sarokban kezdődően nem ABCDEF-et fog látni. Ehelyett QWERTY-t fog látni. Mi a baj ezzel?

Ha azon gondolkodik, hogy a QWERTY billentyűzetkiosztás (igen, így hívják általában) véletlen volt-e, a válasz: nem! Így tervezték.

Még az 1860-as években Christopher Sholes amerikai feltaláló Milwaukee-i gépműhelyében kezdett el dolgozni az írógép első prototípusain. 1874-ben a Remington & Sons gyártó cég forgalomba hozta az első kereskedelmi forgalomban kapható „írógépet” – a Remington Number 1-et -, amelyet Sholes tervezett, és amely a ma is használatos QWERTY billentyűzet egy korai változatát használta.

Sholes korai írógép-tervezete olyan mechanizmust használt, amely a sáv végén kiemelkedő karaktereket tartalmazott. Amikor egy billentyűt megnyomtak, egy összekötőszerkezet a megfelelő karaktert tartalmazó sávot egy tintával bevont szövetszalaggal érintkezésbe hozta. Ahogy a felemelt karakter a szalaghoz ért, a szalag mögött található papíron tintával lenyomatot hagyott a karakterről. A szalagtekercs ezután egy másik, tintával bevont szakaszhoz forogna a következő megnyomott billentyűhöz.

Sajnos Sholes eredeti tervezete túl közel helyezte egymáshoz a sávokat. A korai tesztek során a rudak gyakran ütköztek össze, és könnyen elakadtak.

Sholes, aki a billentyűzetet eredetileg ábécé sorrendben tervezte, úgy döntött, hogy a billentyűzetet úgy tervezi át, hogy a leggyakrabban használt betűk a lehető legtávolabb legyenek egymástól a billentyűzeten. Úgy vélte, hogy így minimálisra csökkenthető az elakadás problémája. Így született meg a QWERTY billentyűzetkiosztás!

Amint a Remington & Sons elkezdte tömegesen gyártani az írógépeket, a QWERTY billentyűzetkiosztás hamarosan egyetemes szabvány lett. Annak ellenére, hogy a későbbi írógéptervek gyorsan megszüntették a billentyűk elakadásának problémáját, a QWERTY billentyűzetkiosztás megmaradt.

Mivel ez volt az első, a QWERTY billentyűzetkiosztás volt az első és egyetlen billentyűzet, amelyet a legtöbb ember valaha is használt. Bár a következő évtizedekben számos alternatív billentyűzetet terveztek, egyik sem bizonyult jobbnak a QWERTY elrendezésnél. Ezért a QWERTY továbbra is a QWERTY maradt – és még mindig az – az egyetemes szabványos billentyűzetkiosztás.

1932-ben August Dvorak professzor a Washington Állami Egyetemről kifejlesztette a szerinte tökéletes billentyűzetkiosztást. A Dvorak-billentyűzet minimalizálja a távolságot, amelyet az ujjaknak a leggyakoribb karakterek beírásához meg kell tenniük.

Tanulmányok azonban kimutatták, hogy a Dvorak-billentyűzet használata nem igazán javítja a gépelési sebességet, ha egyáltalán javítja. Mivel senki sem akar megtanulni egy új billentyűzetet, ha az nem egyértelműen jobb, mint a hagyományos változat, a Dvorak-billentyűzet soha nem tudott igazán elterjedni.