Meddig él az imádkozó sáska?
Tartalom

Az imádkozó sáska éve
- Május–június: a petecsomóból (ootéka) egyszerre sok tucat apró lárva kel ki.
- Nyár: a lárvák hat-hét vedlés alatt nőnek fel; közben sokuk elpusztul, és egymást is felfalják.
- Augusztus–szeptember: a kifejlett, szárnyas sáskák párosodnak. A nőstény az ősz folyamán egy vagy több habszerű, megszilárduló petecsomót rak növényszárra, kőre vagy falra; egy csomóban akár több száz pete is lehet.
- Október–november: a hideg beálltával a kifejlett sáskák elpusztulnak.
Mivel táplálkozik?
Lesből vadászó ragadozó: mozdulatlanul vár, majd tüskés fogólábaival villámgyorsan elkapja a közelébe kerülő rovarokat – legyeket, szöcskéket, lepkéket, méheket. A fejét szinte teljesen körbe tudja forgatni, ami a rovarok között ritka. Az „imádkozó” nevet összetett fogólábairól kapta, amelyeket nyugalomban maga előtt tart, mintha imádkozna.
Tényleg megeszi a nőstény a hímet?
Előfordul, de nem mindig. A nőstény párzás közben vagy után néha megeszi a hímet, főleg ha éhes; a természetben végzett megfigyelések szerint ez a párzásoknak csak kisebb részében történik meg. Fogságban, ahol a hím nem tud elmenekülni, gyakoribb.
Védett faj
Az imádkozó sáska Magyarországon védett, ezért befogni, gyűjteni és tartani nem szabad. Ha a kertben vagy a lakásban találsz egyet, tedd ki óvatosan egy bokorra vagy magasabb fűbe. A falon, kerítésen talált barnás, habszerű petecsomót se bántsd: tavasszal ebből kelnek ki az új sáskák.
Az ázsiai rokon
Az utóbbi években Magyarországon is megjelent egy nagyobb, zömökebb, Ázsiából behurcolt sáskafaj (Hierodula). Hogy hogyan hat az őshonos imádkozó sáskára, azt a kutatók még figyelik.
A botsáska egy másik rovar
A nevük hasonló, de a botsáska egészen más állat: növényevő, ágacskát utánzó rovar, amelyet terráriumban is gyakran tartanak, és fajtól függően nagyjából egy évig, egyes fajok tovább is élnek.


