Mi a munka ünnepe vagy május elseje, és miért május 1-jén ünneplik?

Május 1-jét május elsejeként ünnepeljük, amelyet a világ különböző országaiban nemzetközi munkásnapnak és a munka ünnepének is neveznek. A nap a munkások és a munkásmozgalom hozzájárulásáról emlékezik meg.

Bár kezdetben az északi félteke ősi tavaszi ünnepeként tartották, május 1-jét a 19. század végén a munkásmozgalommal hozták összefüggésbe, miután a szakszervezetek és a szocialista csoportok úgy döntöttek, hogy a munkásosztályhoz tartozók támogatására szolgáló napként jelölik ki.

A döntés a chicagói Haymarket-ügy emlékére született, amely 1886. május 4-én történt, amikor a rendőrség és a munkástüntetők között erőszakos összecsapás tört ki. Az incidens azután történt, hogy bomba robbant a chicagói Haymarket téren, ahová a rendőrség egy békés tüntetés megtörésére érkezett. Végül hét rendőr meghalt, 60 másik pedig megsebesült, mielőtt az erőszak véget ért volna. Becslések szerint négy-nyolc civil meghalt, és 30-40 megsebesült.

A tüntetők közül, akik a munkások jogainak megsértése, a hosszú munkaidő, a rossz munkakörülmények, az alacsony bérek és a gyermekmunka ellen demonstráltak, sokakat letartóztattak, és életfogytiglani börtönbüntetést, halálbüntetést stb. kaptak, a halottakat pedig „Haymarket mártírjaiként” ünnepelték. A Haymarket-ügy maradandó hatással volt a munkásmozgalomra, és hozzájárult a jobb munkakörülmények követelésének előmozdításához az egész világon.

Az Egyesült Államok 1894-ben hivatalosan is szövetségi ünneppé nyilvánította a munka ünnepét, amelyet ma is minden évben szeptember első hétfőjén tartanak. Hamarosan Kanada is követte a példát. Azonban még 22 évbe és számtalan tiltakozásba került, amíg Amerika elismerte a nyolcórás munkanapot.

Bár az Egyesült Államokban és Kanadában szeptember első hétfőjét tartották meg a munka ünnepének, mások úgy döntöttek, hogy más időpontban ünneplik meg ezt az alkalmat. 1889-ben a szocialista és munkáspártok szervezete, a Második Internacionálé bejelentette, hogy május 1-jét ezentúl a Munkások Nemzetközi Napjaként fogják ünnepelni.

Öt évvel később az amszterdami Nemzetközi Szocialista Kongresszus felszólította „minden ország minden szociáldemokrata párti szervezetét és szakszervezetét, hogy május elsején erőteljesen demonstráljanak a 8 órás munkanap törvényes bevezetéséért, a proletariátus osztályköveteléseiért és az egyetemes békéért”, és „minden ország proletárszervezeteinek kötelezővé tette, hogy május elsején, ahol ez a munkások sérelme nélkül lehetséges, állítsák le a munkát”.

Az 1917-es orosz forradalom után az ünnepet a Szovjetunió és a keleti blokk országai a hidegháború idején átvették – sokukban nemzeti ünneppé vált. A felvonulások is részei voltak az ünnepségnek – a moszkvai Vörös téren tartott felvonuláson a kommunisták vezetői vettek részt, és a szovjet katonai erőt mutatták be.

Indiában 1923. május 1-jén ünnepelték meg először a május elsejét, miután a Hindustan Munkás Kisan Pártot kezdeményezték, és Singaravelar (Singaravelu Chettiar) elvtárs vezette az ünnepségeket. Két gyűlésen – az egyik a Triplicane Beachen, a másik a Madras High Courtdal szembeni strandon – az elvtárs, aki arról volt ismert, hogy a Madras Presidencyben az önbecsülés mozgalom egyik vezetője volt, és az elmaradott osztályok jogaiért folytatott harcáról, határozatot fogadott el, amely szerint a kormánynak nemzeti ünnepet kellene engedélyeznie mindenkinek a munka ünnepén.