Miért nem használja az USA a metrikus rendszert?
A 18. század végi francia forradalom után a fiatal francia köztársaság egy új mértékegységet, a „métert” alkotta meg – az Északi-sark és az Egyenlítő közötti távolság tízmilliomod részét. Ez lett a metrikus rendszer alapja, amelyet végül a világ számos más országában is átvettek.
Az USA nem tartozott közéjük. Thomas Jefferson ugyan érdeklődést mutatott a rendszer iránt, amikor az 1790-es években külügyminiszter volt, de a változás soha nem valósult meg. A Northwestern Egyetem történészprofesszora, Ken Alder szerint az amerikaiak talán egyszerűen ellenálltak annak, hogy valamit globális szinten egységesítsenek. „Megértem, amikor az emberek nehezményezik, hogy a globalizáció távoli erőnek tekinti az uniformizációt, és teljesen racionális, hogy helyi ellenőrzést akarnak” – mondta a Live Science-nek. „Az is lehet, hogy valami olyan dologgal szemben foglalunk állást, ami hiperracionális és francia”.
A 18. század végi francia forradalom után a fiatal francia köztársaság egy új mértékegységet dolgozott ki, a „métert” – az Északi-sark és az Egyenlítő közötti távolság tízmilliomod részét. Ez lett az alapja a metrikus rendszernek, amelyet végül a világ számos más országában is átvettek.
Az USA nem tartozott közéjük. Thomas Jefferson ugyan érdeklődést mutatott a rendszer iránt, amikor az 1790-es években külügyminiszter volt, de a változás soha nem valósult meg. A Northwestern Egyetem történészprofesszora, Ken Alder szerint az amerikaiak talán egyszerűen ellenálltak annak, hogy valamit globális szinten egységesítsenek. „Megértem, amikor az emberek nehezményezik, hogy a globalizáció távoli erőnek tekinti az uniformizációt, és teljesen racionális, hogy helyi ellenőrzést akarnak” – mondta a Live Science-nek. „Az is lehet, hogy valami olyan dologgal szemben foglalunk állást, ami hiperracionális és francia”.
