Mi okozta a Tunguska eseményt?

1908. június 30-án különös hírek érkeztek Szibériából. Az emberek hirtelen erős hőséget éreztek, és hangos csattanásokat hallottak a Tunguska folyó közeléből. Egy személy leírta, hogy „az ég kettéhasadt”. Az emberek lángokat láttak a levegőben az erdő fái felett.

Még 60 kilóméterrel arrébb is a szél és a hőség földre döntötte az embereket. Az erdők a földdel egyenlővé váltak; több mint 80 millió fa dőlt a földre. Egészen Kelet-Ázsiáig az éjszakai égbolton a sűrű felhőtakaróról visszaverődő napfény ragyogott. Az esemény sok állatot, köztük rénszarvasokat is elpusztított, és a feltételezések szerint akár három ember is meghalt.

Ma ezt az eseményt Tunguska-eseményként ismerik. Tunguska-robbanásként vagy Tunguska-becsapódásként is ismert. Mi okozta? A szakértők évtizedek óta dolgoznak a kérdés megválaszolásán.

Közvetlenül az esemény után egyesek földönkívüliekre mutattak rá. Úgy gondolták, hogy a hőt és a lángokat egy másik bolygóról érkező űrhajó okozhatta. A helyiek még azon is elgondolkodtak, hogy talán egy dühös isten műve lehetett. A zord szibériai körülmények miatt évekbe telt, mire egy tudóscsoport megvizsgálhatta a területet.

1927-ben Leonyid Kulik vezetett egy csapatot a helyszínre. Kulik a szentpétervári múzeum meteoritgyűjteményében dolgozott kurátorként. Amikor megérkeztek, azt találták, hogy az esemény középpontjában álló fák egyenesen állnak. Azonban minden végtagjuk és kérgük le volt csupaszítva. Közel két évtizeddel később a japán Hirosimában ugyanilyen állapotban maradtak a fák, miután a várost atombomba érte.

Kulik csapata úgy vélte, hogy egy űrből érkező kőzet – például egy aszteroida vagy üstökös – okozta a tunguskai eseményt. Ez azonban nem hagyott maga után krátert. Ennek magyarázataként a csapat arra a következtetésre jutott, hogy a kőzetnek a Föld légkörében kellett felrobbannia.

Közel száz évig ez volt a vezető magyarázat. 2020-ban azonban a szakértők frissítést adtak. A Szibériai Szövetségi Egyetem tudósai most már úgy vélik, hogy egy aszteroida ahelyett, hogy felrobbant volna, áthaladt a légkörön. Ehhez a sziklának körülbelül 650 láb szélesnek kellett lennie.

Ha ezeknek a szakértőknek igazuk van, akkor a Földnek nagyon közeli találkozása volt. Az aszteroida úgy nézhetett ki az égen, mint egy tűzgolyó, ahogy a szibériai erdő fölött suhant. Ha elérte volna a földet, akkor egy körülbelül két mérföld széles krátert hagyott volna maga után.