Hány megye van Magyarországon?
Tartalom
A 19 vármegye és a székhelyük
| Vármegye | Székhely |
|---|---|
| Bács-Kiskun | Kecskemét |
| Baranya | Pécs |
| Békés | Békéscsaba |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | Miskolc |
| Csongrád-Csanád | Szeged |
| Fejér | Székesfehérvár |
| Győr-Moson-Sopron | Győr |
| Hajdú-Bihar | Debrecen |
| Heves | Eger |
| Jász-Nagykun-Szolnok | Szolnok |
| Komárom-Esztergom | Tatabánya |
| Nógrád | Salgótarján |
| Pest | Budapest |
| Somogy | Kaposvár |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | Nyíregyháza |
| Tolna | Szekszárd |
| Vas | Szombathely |
| Veszprém | Veszprém |
| Zala | Zalaegerszeg |
Különlegesség, hogy Pest vármegye székhelye Budapest, pedig a főváros maga nem tartozik a vármegyéhez, hanem önálló egység.
Megye vagy vármegye?
A vármegye a középkori királyi várak körül kialakult igazgatási egységekre megy vissza; a hagyomány a kialakulásukat Szent István korára teszi. Az 1950-es közigazgatási reform után hivatalosan megyének hívták őket, a 2022-ben elfogadott alaptörvény-módosítás nyomán pedig 2023. január 1-jétől ismét vármegyék. A változás csak a nevet érintette: a határok, a székhelyek és a feladatok ugyanazok maradtak, a köznyelvben a „megye” szó is ugyanúgy használatos.
Hogyan alakult ki a mai 19?
A mai vármegyék határai nagyrészt az 1950-es reformból származnak, amikor a trianoni határ által kettévágott, csonka vármegyéket összevonták. Innen erednek az összetett nevek, mint Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg – ezek egy része 1990-ben kapta meg a mai alakját. Az 1920 előtti Magyar Királyságban ennél jóval több, több mint hatvan vármegye volt. A legutóbbi névváltozás 2020-ban történt: Csongrád megye akkor lett Csongrád-Csanád.
Legnagyobb, legkisebb, legnépesebb
- Területre a legnagyobb Bács-Kiskun (kb. 8400 km²), a legkisebb Komárom-Esztergom (kb. 2300 km²).
- A legnépesebb Pest vármegye, ahol több mint 1,3 millió ember él; a legkevesebben Nógrádban élnek, kétszázezernél kevesebben.
- A legtöbb települése Borsod-Abaúj-Zemplénnek van, több mint 350.
Vármegye, járás, település
A vármegyék járásokra, a járások településekre (községekre, nagyközségekre és városokra) oszlanak. A nagyobb városok egy része megyei jogú város, amely a vármegyétől függetlenül intézi a saját ügyeit: ilyen minden vármegyeszékhely, és néhány más nagyváros is, például Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron.
Ha a nagyobb képre is kíváncsi vagy: hány ország van Európában, és hány ország van a világon.
