Elektromosság sörből? Talán erőltetett ötletnek hangzik, amelyet néhány kocsmai korsó után találtak ki, de a Foster’s sörgyár, valamint az ausztráliai Queenslandi Egyetem és a belgiumi Genti Egyetem tudósai közötti együttműködésnek köszönhetően létrejött egy ilyen csoda. A „sör akkumulátor”, ahogyan szeretettel nevezik, valójában egy mikrobiális üzemanyagcella (MFC). Az üzemanyagcella cukorfogyasztó baktériumokat használ, hogy a sörfőzés során keletkező szennyvízből energiát termeljen. A baktériumok a sörfőzde szennyvizében lévő szerves anyagokat fogyasztják, lebontva az alkoholt, a keményítőt és a cukrot. A folyamat melléktermékei elektromos áram, tiszta víz és széndioxid, ami nagyon környezetbarát.

A sörfőzdék szennyvize különösen kívánatos egy ilyen kísérlethez, mert biológiailag lebomló, mondja Jürg Keller professzor a Queenslandi Egyetemről.

A tanulmányt a Queenslandi Kormány Fenntartható Energia Innovációs Alapjának támogatásával (mintegy 115 000 dollárral) és az Ausztrál Kutatási Tanács támogatásával (valamivel több mint 1 millió dollárral) finanszírozták. 10 liter, azaz 2,6425 gallon volt az egyetem MFC prototípusa, de a végleges cella, amelyet a Foster sörfőzdébe telepítenek, 660 gallont fog befogadni. Az MFC valószínűleg 2 kilowatt energiát fog termelni, ami egy átlagos otthon áramellátásához elegendő, és szeptemberre már működni fog a sörfőzdében.

„Nem fog hatalmas mennyiségű energiát termelni – ez elsősorban egy szennyvízkezelés, amelynek további előnye az áramtermelés” – mondta Keller professzor az Associated Pressnek [ref]. Egy olyan ország számára, mint Ausztrália, amely az elmúlt 100 év legsúlyosabb aszályát éli át, különösen értékes lehet a szennyvíz megmentésének és tisztításának képessége.

Foster mikrobiális üzemanyagcellája hasonló berendezéseket hozhat létre, amelyeket az élelmiszer- és italiparban használhatnak, ahol sok szerves hulladék keletkezik. Mivel a mikrobiális üzemanyagcellák kiválóan alkalmasak e hulladékok ártalmatlanítására, az utóbbi időben nagy érdeklődést váltottak ki a kutatók körében. A Foster-féle sörakkumulátorhoz hasonlóan az MFC-k egy „biokonvertálható szubsztrátumban” (azaz valamilyen szerves anyagban) csapdába esett kémiai energiát alakítanak át villamos energiává. A baktériumok katalizátorként működnek, megkönnyítve a reakciót.

Talán az MFC-k körül kialakuló izgalom jele, hogy létezik az első olyan weboldal, amelyet „teljes egészében a mikrobiális üzemanyagcellák szépségének szenteltek”, és számos blog foglalkozik az MFC-kkel és a kapcsolódó témákkal. 2007 szeptemberében négynapos konferenciát rendeztek „Anaerob emésztés: Bioenergia a jövőnkért” címmel az ausztráliai Brisbane-ben, ahol különös figyelmet fordítanak a hulladékanyagból történő energia kinyerésének módszereire.

Tehát a sörös akkumulátor zöld forradalmat indít el? Valószínűleg nem, de mindenképpen érdekes módszer a hulladék megtisztítására, az energia kinyerésére és a tiszta víz előállítására. Ez is egy olyan növekvő tendenciát mutat, amelyben sok vállalat úgy válik zölddé, hogy ahelyett, hogy egyetlen csodaszert keresne, inkább a projektek széles skálájába fektet be, kisebbekbe és nagyobbakba egyaránt. Míg az etanol- vagy hidrogénüzemű autók és az olcsó, mindenütt jelenlévő napenergia végül forradalmasíthatja az autó- és energiaipart, számos kisebb, környezetbarát projekt bevezetése ugyanolyan, ha nem nagyobb hatással járhat.

Egy sörfőzde már egy lépéssel a Foster’s előtt jár. Valójában, amikor a Foster’s idén nyáron üzembe helyezi az MFC-t, nem ez lesz az első sörfőzde, amely mikrobafaló baktériumokat használ a szennyvíz tisztítására. A New Belgium sörfőzde a coloradói Fort Collinsban baktériumokat használ a szennyvíz tisztítására, melléktermékként metángázt termelve. Míg a sörfőzde az energiaszükségletének nagy részét (körülbelül 85 százalékát) szélenergiával fedezi, a szennyvíztisztításból származó metángáz a fennmaradó 15 százalékot fedezi.

 

Copyright © All rights reserved. | CoverNews by AF themes.