Ki találta fel az iskolát

Horace Mannt tekintik az iskola fogalmának feltalálójának. 1796-ban született, később Massachusetts állam oktatási minisztere lett. Úttörő szerepet játszott az oktatási reformok társadalmi bevezetésében. Úgy vélte, hogy az oktatás szervezett formában történő átadásához szükség van a közoktatásra, ahol a diákok egy tantervet követnek. Azt is hangsúlyozta, hogy az oktatás célja a jellem és az állampolgári erények kell, hogy legyen, nem pedig a társadalom fejlődését szolgáló tanulás. Mann oktatási módszere hamar népszerűvé vált, és más államok is átvették. A diákoknak azonban csak 1918-ban kellett befejezniük az általános iskolai tanulmányaikat. Mannt a „modern oktatás atyjaként” is emlegetik.

Az iskolák története

Az ókorban az oktatás a vadászatra, a fazekasságra és a kommunikációra összpontosított, nem úgy, mint manapság. Később az emberek egyénileg kezdték tanítani gyermekeiket; a tudást az idősebbektől adták át. Így az oktatás először a családokból indult, majd nyilvános lett. Mielőtt Horace Mann javasolta volna a modern iskolai oktatást, sokan már diákcsoportok tanítását kezdték el. Az emberek úgy gondolták, hogy az oktatást hatékonyan lehet átadni, ha egyes tanárok a diákok nagy csoportját tanítják, ahelyett, hogy egyénileg tanítanának. Ezt követően, ami az iskolák feltalálásához vezetett.

A formális oktatás számos országban, köztük Indiában is, már az ókortól kezdve elterjedt. A korábbi iskolák az olvasásra, írásra és matematikára összpontosítottak. Hamarosan konkrét célok, például a katonaság oktatása is a részévé vált. Napjainkban az iskolák történelmet, filozófiát és matematikát adnak át a diákoknak ezeken a formális iskolákon keresztül. Akkoriban az oktatás nem volt kötelező, de jelentősen megváltoztatta az emberek életét.

A korai iskoláztatástól a modern oktatásig

Így alakult ki az iskolai oktatás.

• Tanterv – A tanterv a különböző oktatási bizottságok miatt javult.
  A hangsúly áthelyeződött a tartalomról a koncepcióra – A koncepció megértése került a középpontba, nem pedig az információk egyszerű megragadása és memorizálása. Úgy vélik, hogy a fogalmi megértés jobbá teszi a tanulókat a problémamegoldásban.
• A tanulók bevonása a tanulásba – A diákok beszélgethetnek és megoszthatják a saját nézőpontjukat a témákról, ahelyett, hogy csak a tanárok beszélnének órákon keresztül. Ezért a tanítás helyett inkább a tanuláson van a hangsúly.
• Aktív tanulás – Korábban a tanulók passzívan hallgatták a tanárokat, és csak válaszoltak a kérdésekre. Manapság a diákot hatékonyan bevonják az aktív tanulásba. A diák kérdéseket tesz fel, hogy többet tudjon meg annál, amit a tanár tanít. A kérdések feltevése a kétségek megoldása érdekében biztosítja a mélyebb tanulást és a téma jobb megértését fogalmilag.
• Fegyelem – Az iskolai fegyelmezési gyakorlat globálisan megváltozott. A büntetések helyett a hangsúly ma már a rossz cselekedetből való tanulásra helyeződik át, és arra, hogy a tanulók felismerjék, mit rontottak el. A tanulás biztosítja a tanár-diák kapcsolat helyreállítását, és felkészíti őket az élet kihívásaira.
• Játszható játékok – A játszótereken ma már olyan játékokat játszanak, amelyek az egyensúlyra és a koordinációra összpontosítanak. Ezenkívül kalandjátszótereket telepítenek, hogy a kezdeti hinták és hinták helyett inkább a bruttó motoros készségeket generálják.
• Technológia – Az osztálytermek elhelyezkedése mára a hagyományos 4 falú szobából a laptopok, táblagépek és mobiltelefonok helyére változott. A diákok nem csak az osztályban tanulnak, hanem távolról is tanulhatnak, bárhonnan. A leckéket megtanítják és rögzítik, hogy a tanulók újra megnézhessék, hogy hatékonyan tanulhassanak.
• Tanulási források – A diákokat digitális tanteremben tanítják, ahol illusztrációk és animációk segítségével tisztázzák a koncepciót. Kezdetben a könyvek, táblák és jegyzetek voltak a tanulási források, amelyek mára átkerültek az izgalmas új technológiákhoz.
• Értékelések – Az értékelések a hagyományos módszerektől, azaz a tesztlapokon szereplő kérdésekre adott válaszok megírásától a prezentációkig, egy színdarab előadásáig vagy egy, a témát elmagyarázó videó elkészítéséig fejlődtek. A kreatív tevékenységekbe való bevonás az élvezet mellett a tanulót is bevonja a tanulási folyamatba.
• Olvasás- és írástanulás – Az olvasás- és írástanulás szinte ugyanaz. A tanulók megtanulják az ábécét, a szavakat, a kiejtést, a helyesírást, hogy képesek legyenek olvasni és írni. Az egyetlen különbség az, hogy ezeket hogyan tanítják. Az interaktívabb módszer jobb tanulást kínál.