Mennyire forró a Föld középpontja?

A Föld felszínétől a valódi középpontjáig közel 6500 méter van a Föld. Ahhoz, hogy odaérjünk, át kellene ásnunk a bolygó négy rétegét. Ezek közé tartozik a kéreg, a köpeny, a külső mag és a belső mag.

Ezek közül a rétegek közül szabad szemmel eddig csak egyet láttunk: a kérget. Mint a pite vagy a kenyér tetején lévő héj, ez a réteg alkotja a Föld legkülső részét. Szilárd kőzeteket és ásványokat tartalmaz, köztük olyan anyagokat, mint a szén és a nemesfémek.

Milyen vastag a bolygó kérge? Változó. Az óceánok alatt ez a réteg akár 5 kilométer (3,1 mérföld) vékony is lehet. A szárazföld alatt azonban a vastagsága 18,6 és 43,5 mérföld (30-70 km) között mozog. Ettől függetlenül az emberek még soha nem fúrtak elég mélyre a Földben ahhoz, hogy áttörjék a kérgét. A legmesszebbre, ahová valaha is fúrtak, 7,6 mérföld (12 km) volt.

A földkéreg alatt található a Föld legnagyobb rétege, az úgynevezett köpeny. Ez a réteg 1865 mérföld (3000 km) hosszú, és félig szilárd. Többnyire vasból, magnéziumból és szilíciumból áll. A köpenyben keletkeznek a gyémántok is. A szakértők úgy vélik, hogy ennek a rétegnek a legfelső részét olvadt kőzet alkotja. Ez teszi lehetővé, hogy a Föld tektonikus lemezei mozogjanak rajta.

Végül a köpeny alatt található a Föld magja. Ez két részből áll: a külső és a belső magból. A külső mag vastagsága körülbelül 1398 mérföld (2250 km). Folyékony, és főként vasból és nikkelből áll. Ez a réteg elektromos áramokon keresztül befolyásolja a Föld mágneses mezejét.

A belső mag szilárd és hihetetlenül sűrű. A külső maghoz hasonlóan vasat és nikkelt tartalmaz. A Föld középpontjában a belső mag is rendkívül forró. A hőmérséklete eléri az 5800 °C-ot (9800 °F). Ma már a szakértők úgy vélik, hogy létezhet egy másik réteg is, az úgynevezett belső belső mag. A tudósok még csak most ismerkednek a Földnek ezzel a részével.

Kíváncsi vagy, hogyan ismerik meg a szakértők a Föld rétegeit? Ezt a földrengések által keltett szeizmikus hullámok segítségével teszik. Azáltal, hogy tanulmányozzák, hogyan terjednek ezek a hullámok a Földön keresztül, a tudósok megismerhetik a bolygó egyes rétegeit.

Ma már a szakértők a Föld belső magjának méretét és alakját is figyelemmel kísérik. Miért? Mert növekszik! Természetesen ez lassú ütemben történik. A mag azonban minden évben növekszik egy aprócska mennyiséggel.

A belső mag tanulmányozásával a tudósok azt is megállapították, hogy az nem egy tökéletes gömb – hanem egyoldalú. Ez azért van, mert a belső mag a keleti oldalán gyorsabban növekszik, mint a nyugati végén. A szakértők úgy vélik, hogy ez a növekedési minta szerepet játszott a Föld mágneses mezejének kialakulásában.