Miért volt jelentős szerepe a katolikus egyháznak a középkorban

Miért volt jelentős szerepe a katolikus egyháznak a középkorban

A katolikus egyház szerepe a középkori Európában

Az európai középkorban a római katolikus egyház uralta az emberek életét. A középkori társadalom tagjai úgy vélték, hogy a katolikus egyház a legjelentősebb tényező az életükben, és falvaikat és városaikat ennek megfelelően rendezték be. A városlakók a város vagy a település közepére építették templomaikat, és az utazók már mérföldekről láthatták a templomtornyot. Mivel a legtöbb ember kis falvakban élt, mivel kevés nagyváros létezett, a római katolikus egyház elsődleges szerepe a középkori európai társadalomban az volt, hogy egyesítse az embereket.

A római katolikus egyház arra kötelezte az embereket, hogy jövedelmük 10%-át, a köznyelvben tizedként emlegetett összeget, befizessék az egyházuknak. Az egyház ezt a pénzt arra használta, hogy befolyásolja az emberek politikai döntéseit. Ahogy napjainkban is, a pápa volt a római katolikus egyház feje, és jelentősen befolyásolta a középkori királyok és urak döntéseit. A pápa azonban csak a társadalom nemes tagjaival állt kapcsolatban. Az egyszerű keresztények a helyi templomukba, az úgynevezett plébániatemplomba jártak. A papok álltak a helyi plébániatemplomok élén, kapcsolatba léptek az egyszerű emberekkel, és a vallást a középkori társadalom alakítására használták fel azáltal, hogy lelki útmutatást nyújtottak és oktatási programokat kínáltak az egyszerű embereknek.

A Római Birodalom 476-os bukása után Európában nem volt stabilitás, mert nem volt központi kormányzat. A katolikus egyház lett az az állandó intézmény, amely összetartotta Európát. A barbár seregek átkeltek a Római Birodalmon, és az emberek a püspöktől függtek, hogy megvédjék őket. A római katolikus egyház vezető szerepet vállalt, és segített a közösségeknek azzal, hogy élelmiszert osztott az embereknek. A katolikus egyház a régi kéziratok és művészetek védelmével a görög-római kultúra megőrzésében is segített. A szerzetesi közösség kolostorokat hozott létre, amelyekben utazókat és menekülteket fogadtak. A szerzetesek olyan vallásos férfiak csoportja voltak, akik életüket Isten szolgálatának, a szegénység felszámolásának és a kolostorokban való imádkozásnak szentelték.

Szellemi jelentőség

A vallás sokféleképpen alakította a középkori társadalmat, különösen az intellektuális törekvéseken keresztül. A Római Birodalom bukása után az egyház volt az egyetlen szellemi hatalom Európában. A szerzetesek és a püspökök voltak az egyetlenek, akik továbbra is tanultak és tanítottak olyan klasszikus tárgyakat, mint a nyelvtan és a logika.

A 8. század végén a katedrálisok és kolostorok iskolákat fejlesztettek ki, amelyekben a fiatal fiúkat különböző tudományokra tanították. A középkori oktatás végül három intézményből állt: a gimnáziumokból, a kolostori iskolákból és az egyetemekből. A nagy templomok a nyelvtani órák, például a latin és a görög nyelv tanítására összpontosítottak, a szerzetesek és apácák által vezetett kolostori iskolák pedig olyan tantárgyakra, mint a botanika, a fizika és a filozófia.

A 11. század elején az egyház egyetemeket alakított ki, hogy olyan diákokat oktasson, akik vagy gimnáziumban, vagy szerzetesi iskolában szereztek formális képzést. Az egyetemeken különböző tantárgyakat tanítottak, többek között geometriát, metafizikát, fizikát, retorikát, nyelvtant, számtant és erkölcsfilozófiát. Az olyan egyetemeken, mint az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem, az egyház által szükségesnek tartott tárgyakat oktatták. Az egyetemen tanított törvények egyike például Aquinói Szent Tamás természettörvénye volt. Ő azt állította, hogy Isten minden embert azzal a képességgel teremtett, hogy az értelem segítségével tudja, mi a helyes és mi a rossz.

Az egyház mint lobbista

A katolikus egyház számos szerepet játszott a középkori társadalomban, többek között jelentős befolyással rendelkezett a politikában. A hatalom elsődleges forrása a vagyon volt, és az egyháznak bőven volt belőle. Az egyház továbbra is virágzott és erősödött, mert az egyháztagoknak kötelességük volt tizedet fizetni az egyháznak. A gazdag tagok hatalmas összegekkel járultak hozzá, míg mások földet adományoztak a kolostoroknak. A tagok fizettek a keresztelésekért, házasságkötésekért és temetési szertartásokért is. Annak ellenére, hogy hatalmas adományokat és tizedet kaptak, az egyház mentességet kapott az adófizetés alól. Ennek eredményeként az egyház ebben az időben hatalmasabb és gazdagabb volt, mint az angol király.

Copyright © All rights reserved. | CoverNews by AF themes.