Mi az a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia vagy AI a speciális szoftvert futtató számítógép azon képessége, hogy intelligens módon cselekedjen – új adatokat észleljen, tanuljon, következtetéseket vonjon le és problémákat oldjon meg. Lehetővé teszi a számítógépek számára, hogy olyan munkát végezzenek, amelyhez korábban emberi beavatkozásra volt szükség. A mesterséges intelligencia mindenféle feladatot el tud látni, az egyszerűbbektől, mint például az ügyfélszolgálati chatbotok és a videojátékok ellenfelei, az összetettebbekig, mint például az ajánlómotorok, a tőzsdei kereskedési botok és a képgenerátorok.
A mesterséges intelligencia algoritmusokat használ a számítógép által kapott adatbevitel feldolgozására. Ezek az algoritmusok elemzik az adatokat, hogy mintákat találjanak, majd előrejelzéseket vagy osztályozásokat készítenek azáltal, hogy az új bemeneti adatokat összehasonlítják ezekkel a mintákkal. Sok mesterséges intelligencia gépi tanulással képzi magát, ami nagy, kurátori adathalmazokat biztosít számukra, amelyek segítségével a mesterséges intelligencia fejlesztői által kívánt eredményekhez vezetik őket.
Az egyre összetettebbé váló mesterséges intelligencia-algoritmusok egyre nagyobb teljesítményű számítógépes hardvert igényelnek. Azokban az esetekben, amikor a számítógép CPU-ja nem elég gyors az AI-feladatokhoz, egy csúcskategóriás GPU segíthet. Az eredetileg számítógépes grafika feldolgozására tervezett GPU-k nagy mennyiségű adatot tudnak kezelni és gyorsan elemezni párhuzamos folyamatokban, így nagyon hatékonyak az AI és a gépi tanulási algoritmusok futtatásában. A magasabb szintű mesterséges intelligencia speciális FPGA processzorokat használ, amelyeket a rajta futó mesterséges intelligencia igényeihez terveztek.
A mesterséges intelligencia felhasználása
A mesterséges intelligencia fejlesztésének végső célja, hogy a számítógépek segítségével olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyek korábban emberi erőfeszítést igényeltek, és új vagy hatékonyabb módszereket találjanak e feladatok elvégzésére. A korai mesterséges intelligencia kicsiben, rutinmunkával indult, és az algoritmusok fejlődésével és a számítógépes hardverek nagyobb teljesítményével lassan növelte képességeit. A mesterséges intelligencia technológiájának fejlődésével egyre többféle feladatot lehet automatizálni.
- A csevegőrobotok online szöveges csevegés során próbálják utánozni a valódi személyt. A korai chatbotok újdonságok voltak, de a modern chatbotokat általában ügyfélszolgálati szerepkörökben használják, segítve az embereket az egyszerű problémák megoldásában, és időt takarítva meg az emberi ügyfélszolgálati ügyintézőknek, hogy a nehezebb kérdésekre koncentrálhassanak.
- A videojátékok mesterséges intelligenciát használnak arra, hogy virtuális ellenfeleket hozzanak létre a játékosok számára. A legtöbb műfajban, így az akció- és stratégiai játékokban, valamint az olyan társasjátékokban, mint a sakk és a Go, valamilyen mértékben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát.
- A mesterséges intelligencia alapú beszédfelismerés új felhasználói felületeket tesz lehetővé, lehetővé téve az emberek számára, hogy bizonyos eszközökhöz beszélve tegyenek fel kérdéseket és adjanak ki parancsokat.
- Az ajánlómotorokat az online áruházak (mint az Amazon) és a streaming médiaszolgáltatások (mint a Netflix) használják arra, hogy trendeket keressenek egy személy vásárlásaiban vagy nézési előzményeiben. E trendek alapján a mesterséges intelligencia termékeket vagy médiát javasol, amelyeket az adott személy legközelebb meg szeretne vásárolni vagy megnézni.
- Az AI programok segíthetnek a vállalkozásoknak, kormányzati szervezeteknek és pénzintézeteknek az adattrendek azonosításában, hogy racionalizálják az olyan folyamatokat, mint a csalások azonosítása, a logisztika javítása és a részvények kereskedelme.
- Az olyan művészeti generátorok, mint a DALL-E és a Stable Diffusion, kurátori képek és műalkotások nagy adathalmazain képződnek ki, és képesek új képeket generálni a stílusok széles skáláján, szöveges utasítások alapján.
