Mi a xilit/xylitol?
A xilit egyfajta szénhidrát, amelyet cukoralkoholnak vagy poliolnak neveznek. Ezek vízben oldódó vegyületek, amelyek természetes módon számos gyümölcsben és zöldségben előfordulnak. A xilitet kereskedelmi forgalomban nyírfakéregből és kukoricacsutkából is előállítják édesítőszerként, hogy helyettesítse a szénhidrátokból és cukrokból származó kalóriákat. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 1963 óta engedélyezte a xilit élelmiszerekben való felhasználását.
A xilit elnevezés a „xilóz” vagy „facukor” szóból származik, mivel először nyírfából állították elő. Fogyasztásakor hűsítő érzést kelt a szájban. Ennek eredményeképpen a xilit a cukormentes rágógumik és más szájápolási termékek, például a leheletmentesek, szájvizek és fogkrémek kedvelt összetevője.
Xilit és egészség
A xilit kémiai szerkezete hasonló a cukoréhoz, de kevesebb kalóriát tartalmaz; míg a cukor grammonként körülbelül 4 kalóriát tartalmaz, addig a xilitnek csak 2,4 kalóriát. Bár kevesebb kalóriát tartalmaz, a xilit a cukor édességével egyenértékű. Ez teszi a xilitet egyedivé, mert a legtöbb cukoralkohol nem olyan édes, mint a cukor.
A xilitről ismert, hogy gátolja a szájüregi baktériumok (mutans streptococcusok) növekedését a lepedékben és a nyálban. A rágógumi rágása elősegíti a nyál áramlását, amely természetes módon védi a fogakat a fogszuvasodást okozó baktériumoktól. Számos tudományos bizonyíték alapján mind az Amerikai Fogászati Szövetség, mind az FDA elismerte, hogy a xilit jótékony hatással van a száj egészségére.
A xilit egyéb egészségügyi előnyei a cukortól eltérő kémiai szerkezetéből erednek. A cukorral ellentétben a xilit lassan és hiányosan szívódik fel a vékonybélben. Ez teszi ezt és más cukoralkoholokat hasznosnak a cukorbetegek számára. Miután felszívódott, energiaként felhasználható, miközben kevés inzulint használ, vagy egyáltalán nem használ, ami azt jelenti, hogy a vércukorszintre gyakorolt hatása minimális.
A vastagbélben lévő baktériumok erjesztenek minden fel nem szívódott xilitet, amely áthalad a vékonybélen. Emiatt a túlzott fogyasztás hasi gázokat és kellemetlen érzést okozhat. Az alacsony fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok (FODMAP) diétát követők esetében a xilit élelmiszerforrásait ellenőrzik, mivel a xilit a poliolok egyik típusa.
Ajánlott bevitel
Axilit bevitelére vonatkozóan kevés hivatalos ajánlás létezik. A xilitfogyasztásra adott emésztési reakció felnőtteknél nagyon eltérő lehet, ezért nincs minimális vagy maximális ajánlott mennyiség, bár napi 20-70 grammot javasoltak jól tolerálhatónak. A száj egészségével kapcsolatban egyes tanulmányok szerint legalább öt-hat gramm és napi három expozíció szükséges rágógumiból vagy cukorkából. Egy nemrégiben készült áttekintés szerint a xilit hatékonysága a fogszuvasodás megelőzésében gyermekeknél bizonytalan, de a napi 4 grammnál nagyobb adagok nagyobb hatást fejtenek ki. Az Amerikai Gyermekfogászati Akadémia (AAPD) „támogatja a xilit és más cukoralkoholok nem kariogén cukorhelyettesítőként való használatát”, de elismeri, hogy a gyermekek fogszuvasodásának jelentős csökkenésére vonatkozó bizonyítékok nem következetesek.
A xilit élelmiszer forrásai
A xilit természetes módon megtalálható gyümölcsökben és zöldségekben, például eperben, málnában, gombában és karfiolban. Más növényekben és mezőgazdasági anyagokban is megtalálható, például nyírfakéregben és kukoricacsuhéban, amelyek a kereskedelmi forgalomban előállított xilit forrása, amelyet rágható multivitaminokhoz, rágógumicukrokhoz, kemény cukorkákhoz, cukormentes rágógumikhoz és gyógyszerekhez adnak. Szájápolási termékekben, például mentolos cukorkákban, torokcseppekben és köhögés elleni szirupokban is megtalálható.