Hány tonna a föld?
A Föld minden számítás szerint elég nagy hely. Amióta az emberiség elkezdte felfedezni, filozófusok és tudósok igyekeznek megérteni a pontos méreteit. Amellett, hogy meg akarták határozni az átmérőjét, kerületét és felszínét, azt is meg akarták érteni, hogy mekkora a súlya.
Tömegét tekintve a Föld is elég nagy vevő. A Naprendszer többi égitestjéhez képest a legnagyobb és legsűrűbb a kőzetbolygók közül. Az elmúlt évszázadok során pedig javultak a tömegének meghatározására szolgáló módszereink – így jutottunk el a jelenlegi 5,9736×1024 kg-os becsléshez.
Méret és összetétel:
Átlagos sugarával (6371,0 km) a Föld a legnagyobb szárazföldi bolygó a Naprendszerünkben. Ez azt jelenti, hogy elsősorban szilikátos kőzetekből és fémekből áll, amelyek között megkülönböztetünk egy szilárd belső magot, egy olvadt fémből álló külső magot, valamint egy szilikátos anyagból álló köpenyt és kérget.
A Föld megközelítőleg 32%-ban vasból, 30%-ban oxigénből, 15%-ban szilíciumból, 14%-ban magnéziumból, 3%-ban kénből, 2%-ban nikkelből, 1,5%-ban kalciumból és 1,4%-ban alumíniumból áll, a maradékot pedig nyomelemek alkotják. Eközben a magterület elsősorban vasból (88,8%) áll, kisebb mennyiségben nikkelből (5,8%), kénből (4,5%) és kevesebb mint 1% nyomelemekből.
Tömeg és sűrűség:
A Föld a Naprendszer legsűrűbb bolygója is, átlagos sűrűsége 5,514 g/cm3 (0,1992 lbs/cu in). Mérete, összetétele és anyageloszlása alapján a Föld tömege 5,9736×1024 kg (~5,97 milliárd trillió tonna) vagy 1,31668×1025 font (6,585 milliárd trillió tonna).
Mivel azonban a Föld sűrűsége nem mindenütt egyenletes – azaz a mag felé sűrűbb, mint a külső rétegeknél -, a tömege sem egyenletesen oszlik el. A belső mag sűrűsége ugyanis (12,8-13,1 g/cm³; 0,4624293 lbs/cu in), míg a kéreg sűrűsége mindössze 2,2-2,9 g/cm³ (0,079-0,1 lbs/cu in).
Ez a teljes tömeg és sűrűség okozza azt is, hogy a Föld gravitációs vonzása 9,8 m/s²-nek (32,18 ft/s2) felel meg, ami 1 g-nak felel meg.
A tanulmány története:
A modern tudósok a Föld tömegét úgy állapították meg, hogy tanulmányozták, hogyan esnek a dolgok a Föld felé. A gravitációt a tömeg hozza létre, tehát minél nagyobb egy tárgy tömege, annál nagyobb gravitációs erővel fog vonzani. Ha ki tudod számítani, hogy egy tárgyat hogyan gyorsít fel egy tárgy, például a Föld gravitációja, akkor meg tudod határozni a tömegét.
Valójában a csillagászok nem tudták pontosan a Merkúr vagy a Vénusz tömegét, amíg végre űrhajókat állítottak pályára körülöttük. Durva becsléseik voltak, de amint már voltak keringő űrhajók, el tudták végezni a végleges tömegszámításokat. A Plútó tömegét azért ismerjük, mert ki tudjuk számítani a holdja, a Charon pályáját.
A Naprendszerünk más bolygóinak tanulmányozása révén pedig a tudósoknak lehetőségük nyílt arra, hogy javítsák a Föld tanulmányozására használt módszereket és műszereket. Mindezekből az összehasonlító elemzésekből megtudtuk, hogy a Föld méretét tekintve felülmúlja a Marsot, a Vénuszt és a Merkúrt, sűrűségét tekintve pedig a Naprendszer összes többi bolygóját.
