Meddig élnek a madarak?
A madarak nagyon népszerű háziállatok, mivel gyönyörűek, szórakoztatóak és gyakran hosszú életűek. A háziállatként tartott madarak leggyakoribb családja a papagájok, vagy más néven kampóscsőrűek, amelyek a trópusi és szubtrópusi madarakat foglalják magukban, és a Psittaciformes nevű rendet alkotják. A papagájok közé számos különböző faj tartozik, amelyek a világ minden tájáról származnak. A leggyakrabban tartott házipapagájok közé tartoznak az arák, a budgerigárok (vagy budgik), a kakaduk, a kakaduk, az amazonpapagájok és a papagájok különböző fajai.
Mielőtt úgy döntünk, hogy hazaviszünk egy házimadarat, fontos tudni, hogy meddig fog élni, és hogyan segíthetünk abban, hogy egész életében boldog és egészséges maradjon.
Meddig élnek a kedvtelésből tartott papagájok?
Az arák a dél- és közép-amerikai esőerdőkből származó papagájok nagy csoportja, amely 17 különböző fajból áll, köztük a jól ismert kék-arany, skarlátvörös és zöldszárnyú arákból, valamint a veszélyeztetett jácint-, vörös homlokú és kéktorkú arákból. A legnagyobb papagájok közül a vadon élő arák átlagosan körülbelül 60 évig élnek, fajtól függően, míg fogságban tartott társaik általában 35-50 évig. A legidősebb háziállatként tartott ara a jelentések szerint 112 évig élt.
A budgerigárok, más néven budgik vagy papagájok Ausztrália füves és erdős vidékeiről származnak. Ezek a jól ismert, kicsi, jellemzően sárga, kék, zöld és fehér színű madarak fogságban 5-12 évig is élhetnek, de sajnos gyakran nem érik meg a hét évet sem a helytelen gondozás és a traumás balesetek miatt.
A kakaduk közepes-nagyméretű papagájok, amelyek Indonézia, Pápua Új-Guinea és Ausztrália esőerdeiből származnak. Ebbe a csoportba 21 különböző faj tartozik, mint például a nagy fehér esernyőkakadu, a lazacszínű molukkai kakadu, a valamivel kisebb kén-, sárga- és citromkakadu, az élénk barack-, narancs- és sárga színű Major Mitchell-kakadu, a feltűnő rózsaszín rózsabimbós kakadu, a kis Goffin-kakadu és a csupaszszemű kakadu, valamint a ritka fekete pálmakakadu. Bár ezek a madarak fogságban állítólag több mint 100 évig is élnek, a legtöbb házikakadu 40-70 évig él, a gondozástól függően.
A kakaduk, amelyek szintén a kedvtelésből tartott papagájok egyik leggyakoribb fajtája, Ausztráliában őshonos kismadarak. Ezeket a sárga, szürke és fehér papagájokat beltenyésztették, hogy számos különböző színű és tollmintázatú hibridet hozzanak létre. A kedvtelésből tartott kakadájok átlagosan körülbelül 15-25 évig élnek fogságban, a legidősebb kakadáj a jelentések szerint 36 éves.
Az amazonpapagájok közepes méretű papagájok, amelyek Dél-Amerikától Mexikóig és a Karib-tengerig terjedő területen élnek. Ezek a túlnyomórészt zöld színű madarak számos különböző fajt tartalmaznak, amelyeket különböző színű fejtollaik különböztetnek meg, beleértve a közönséges sárganyakú amazont, a kékfrontú amazont és a kettős sárgafejű amazont. Az amazonpapagájok fogságban átlagosan 40-70 évig élnek, attól függően, hogyan gondoskodnak róluk.
Végül a papagájok egy madárcsoport, amely számos kis és közepes méretű papagájt foglal magában, amelyek mindegyike hosszú faroktollal rendelkezik. Ebbe a csoportba tartozik a jól ismert budgerigar vagy budgie; a Dél-Amerikából származó szerzetes (vagy kvéker) papagáj és az Afrikából, Ázsiából és Indiából származó rózsagyűrűs papagáj. A papagájok élettartama fajonként változik, a papagáj átlagosan 5-12 évig él fogságban, a szerzetespapagáj 15-20 évig, a gyűrűsnyakú papagáj pedig 25-30 évig.
Mi befolyásolja a madarak élettartamát?
Ezenkívül a kedvtelésből tartott madarak általában nem jutnak friss levegőhöz, mint vadon élő rokonaik, így hajlamosak a légúti fertőzések kialakulására az aeroszolos méreganyagoknak, például füstnek, tisztítószereknek és egyéb vegyi anyagoknak való kitettség miatt. Továbbá a vadon élő madarakkal ellentétben a kedvtelésből tartott madarakat gyakran zárt helyen tartják, távol a közvetlen ultraibolya (UV) napsugárzástól, így nem képesek a bőrükben D-vitamint előállítani, amelynek szintéziséhez UV-fényre van szükség; következésképpen nem tudják megfelelően felvenni a kalciumot a táplálékukból, így könnyen törékeny csontok alakulnak ki náluk, amelyek könnyen törnek. Végül, a papagájok gyakran szenvednek halálos balesetet, például ablaknak, tükörnek, mennyezeti ventilátornak és forró folyadéknak repülnek, és sajnos gyakran esnek áldozatul más, potenciálisan ragadozó háziállatok, például kutyák és macskák támadásának. A nem megfelelő táplálkozás, a rossz szellőzés, a napfény hiánya és a traumás sérülések, valamint a más háziállatok támadásai együttesen rövidítik meg a fogságban tartott papagájok élettartamát a vadon élő társaikéhoz képest.
Hogyan segíthetünk madarunknak tovább élni
A papagájtulajdonosok úgy segíthetnek madaraiknak, ha kiegyensúlyozott étrendet biztosítanak számukra, amely táplálkozás szempontjából teljes értékű, kereskedelmi forgalomban kapható pelletből áll, friss gyümölcsökkel és zöldségekkel és korlátozott mennyiségű finomsággal (például tésztával, főtt tojással, dióval, kenyérrel vagy alacsony sótartalmú kekszekkel) kiegészítve. Meleg éghajlaton szökésbiztos ketrecekben kivihetik madaraikat a szabadba, hogy közvetlen napfénynek tegyék ki őket, ha pedig a madarak bent vannak a lakásban, a tulajdonosok mesterséges napfényt biztosíthatnak számukra madarak számára készült UV-lámpák formájában, amelyeket naponta több órán át kell a ketrec fölé világítani. A madártulajdonosoknak ösztönözniük kell kedvenceiket a mozgásra azzal, hogy a lehető leggyakrabban kiveszik őket a ketrecükből, hogy biztonságos, ragadozóktól mentes helyiségekben repülhessenek, vagy legalább a szárnyaikkal csapkodjanak, vagy a padlón szaladgálhassanak.
A papagájtulajdonosoknak arra is ügyelniük kell, hogy soha ne dohányozzanak, és ne permetezzenek semmiféle aeroszolt a madaraik közelében, és ügyeljenek arra, hogy a kalitkák jól szellőző helyiségekben legyenek, távol a főzési füsttől, különösen a szagtalan, mérgező teflon részecskéktől, amelyek a tapadásmentes serpenyőkből szabadulnak fel, amikor azokat melegítik, és amelyek belélegezve másodperceken belül megölhetik a madarakat. Végezetül, minden madárnak, fajra való tekintet nélkül, rendszeres, éves állatorvosi ellenőrzésen kell részt vennie, beleértve a vérvizsgálatot is, hogy a betegséget időben észrevegyük és kezeljük, mielőtt az életveszélyessé válna.
Idős madarak gondozása
Még a legjobb gondoskodás mellett is, a papagájok, akárcsak mi, öregedni fognak, és a tulajdonosoknak ügyelniük kell arra, hogy ennek megfelelően kiigazítsák madaraik étrendjét és környezetét. Az idősebb madarak mozgásszegényebbek lehetnek, és hízhatnak, ha túl sok finomsággal kínálják őket, ezért az idősebb papagájok szüleinek érdemes megfontolniuk a rágcsálnivalók korlátozását. Az idősebb madaraknál ízületi gyulladás és szürkehályog alakulhat ki, és előfordulhat, hogy nem tudnak olyan jól manőverezni a ketrecükben. Következésképpen a gazdáiknak esetleg módosítaniuk kell az ülőkék magasságát és az etetőedények helyét, hogy a madarak könnyebben tudjanak pihenni és enni. A jelentős ízületi gyulladásban szenvedő idősebb madarak esetleg nem tudnak jól megragadni, és szükség lehet arra, hogy a dűbelszerű ülőrudakat lapos platformokra cseréljék, hogy kényelmesebbé tegyék az ülést. Az ízületi gyulladásban szenvedő madarak időnként leeshetnek az ülőrúdról, és szükség lehet egy törülközőre a ketrec alján, hogy megvédje őket a sérülésektől.
Szeretnénk, ha kedvenceink a lehető leghosszabb ideig élnének, és megfelelő táplálkozással, megfelelő környezettel, megelőző orvosi ellátással és az öregedéshez való alkalmazkodással a papagájok hosszú és boldog életet élhetnek. Ne feledje, hogy sok madár akár több évtizedig is élhet, ezért mielőtt beszerezne egyet, készüljön fel, mert ezek a csodálatos tollas teremtmények akár Önt is túlélhetik!
Fajtól függetlenül a kedvtelésből tartott papagájok élettartamát nagyban befolyásolja a tartás és a táplálkozás. Sajnos a legtöbb tartott papagájt nem megfelelően etetik magas zsírtartalmú, tápanyaghiányos, túlnyomórészt magvakból álló étrenddel, ami elhízáshoz, hiperlipidémiához (magas vérkoleszterin- és trigliceridszint, mint az embereknél), ateroszklerózishoz (a vérerekben lévő zsírlerakódások, amelyek korlátozzák a véráramlást, és hajlamosítanak a stroke-ra és szívbetegségekre), valamint veseelégtelenséghez vezet. A legtöbb kedvtelésből tartott madarat kis ketrecekben tartják, ahol kevés lehetőségük van a mozgásra, ami tovább hajlamosítja őket a szívproblémákra és a súlygyarapodásra.
