Hogyan keletkeznek a folyók?
A folyók figyelemre méltó áramló víztestek, amelyek a keletkezési helyükről lefelé haladnak. Egyes folyók több ezer mérföldön át folynak, vizet és gazdasági hasznot biztosítva a mellettük élőknek. Könnyű elfeledkezni a hatalmas folyókról, és elfelejteni, hogy egyes esetekben több millió év alatt keletkeztek, és gyakran eltérnek eredeti folyásirányuktól. A „hogyan keletkeznek a folyók?” kérdésre adott válasz tehát elég hosszú lehet.
Ráadásul egyes folyók kiugróak, és kialakulásukat egyedi körülmények övezik. Általános áttekintést adunk a folyók kialakulásának folyamatáról, és bemutatunk néhány fontos lépést.
A víz körforgása: A folyó kialakulása
A folyóknak szükségük van áramlásra, a vízre, amely a folyót alkotja. Ha elég messzire visszavezetjük a folyóvíz eredetét, megtaláljuk a forrásvidéket. Ezt megelőzően azonban az esőt találod.
Az esőért a víz körforgása felelős. Sok esetben a víz az alacsonyan fekvő területeken elpárolog, felhőkké kondenzálódik, majd a világ magasabb területein ismét lezúdul. Miután a víz lezúdul, vagy beszivárog a talajba (jellemzően, ha a földterület nagyon sík), vagy lefolyóvá válik, vagyis olyan vízzé, amely a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabb területekre áramlik.
A víz áramlik és gyűlik össze egyre nagyobb patakokba
Az esőzésekből lefolyó víz összegyűlik a patakokban, és tovább folyik a legmélyebb pont felé. Ezek a patakok egyre nagyobb és nagyobb víztestekké egyesülnek, és végül egy tóba vagy közvetlenül egy folyóba torkollnak.
Ezeknek a patakoknak a folyása több kilométeres is lehet. Eredetük megtalálása szinte lehetetlen, és ilyen törekvést általában csak a különösen nagy folyók, például az Amazonas folyó esetében vállalnak. Ehelyett egy folyó eredete általában a tudósok konszenzusa alapján alakul ki, és nem biztos, hogy a forrástól legtávolabbi pont.
Fejlődnek a forrásvidékek
A forrásvíz kifejezés egy folyónak a folyó torkolatától legtávolabbi eredési pontjára, más néven a folyó végére utal. Egy folyó forrásvidéke lehet egy tó is, mint például a Mississippi esetében. Ez a víztest a minnesotai Itasca-tóból indul. A forrásvidék lehet jól körülhatárolt patak is. A folyó forrása nem mindig az a hely, ahonnan a legtöbb vizet nyeri.
A folyók folyásuk során továbbra is összegyűjtik a más patakokból és folyókból származó vízhozamokat. Amikor egy víztest egy folyóba ömlik, azt mellékfolyónak nevezzük. Például a Kék-Nílus és a Fehér-Nílus a Nílus főfolyó mellékfolyói, a fő áramlat, amely végül a Földközi-tengerbe torkollik.
Az a hely, ahol az egyik folyó egy másikba ömlik, összefolyásként ismert. Visszatérve az előző példánkhoz, a Kék-Nílus és a Fehér-Nílus Szudán fővárosánál, Kartúmnál egyesül. Innen a folyók a Nílus főfolyóját alkotják.
Egy másik érdekes példa a Mississippi folyó, amelynek több összefolyása is van. Leginkább a Missouri folyóval és az Ohio folyóval, amelyből kifolyó vízmennyiségének jelentős részét nyeri.
Egy folyónak számos mellékfolyója és összefolyása lehet. E folyók elnevezése a folyók összefolyásai után zavaró lehet, de gyakran a hagyományoknak megfelelően történik.
A folyómeder és a vízfolyás
Miért folyik a folyók ott, ahol folyik? Nos, ahogy a víz egy patakban áramlik, erodálja a talajt, és kialakul egy vízfolyás. A víz mozgása a folyón keresztül idővel egyre mélyebbre és mélyebbre vág, megszilárdítva a folyó folyását. A tájban bekövetkező változások, a víz áramlása, a geológiai tevékenység és az emberi erőfeszítések azonban idővel irányváltoztatást okozhatnak a folyóban.
A Mississippi például csak az amerikai hadsereg mérnöki testületének köszönhetően tartja jelenlegi folyását az alsó csatornában. A régi folyószabályozó építményen végzett fejlesztéseik megakadályozták, hogy a folyó nyugat felé változtassa irányát, teljesen megkerülve a New Orleansnál lévő kifolyóját.
Egy folyó vízfolyása ritkán rögzített. Az áramló víz hatalmas erő, amely elegendő idő alatt képes megváltoztatni a tájat.
A folyók idővel nagymértékben változhatnak. Ennek ellenére a tudósok gyakran meg tudják állapítani egy folyó korát és sebességét a vízfolyás elemei alapján. A folyómeder mélysége, a környező völgy kora és az üledékek kora mind hasznos elemek a folyó korának meghatározásában.
Hol végződnek a folyók?
Most, hogy már tudjuk, hogyan alakulnak ki a folyók, beszélhetünk arról, hogyan végződnek. Valójában egyes folyók más víztestekkel való összefolyásnál végződnek. Az Ohio folyó például technikailag akkor ér véget, amikor közel 1000 mérföldes folyása után egyesül a Mississippivel.
Egy folyó torkolata az a hely, ahol egy nagyobb víztestbe torkollik. Ez akkor fordulhat elő, amikor két folyó összefolyik, vagy amikor a folyó eléri a tengert vagy az óceánt. Amikor a folyók az óceánhoz közelednek, deltát alkotnak. Ebben az esetben a folyó által szállított üledékek lerakódása több olyan szárazföldi formát hoz létre, amelyek a folyó folyását több elágazó részre osztják.
A Nílus folyó deltája jó példa erre a domborzati formára. A delta növeli a folyó „lábnyomát” a Földközi-tengerhez közeledve. Más folyók, mint például az Amazonas, olyan erős kifolyással rendelkeznek, hogy nem alkotnak tipikus deltát.
