Hány növény van a világon?

Mondták már neked, hogy állj meg és szagold a rózsákat? Ez a gyakori tanács arra ösztönöz, hogy szánjunk időt a körülöttünk lévő szépség megbecsülésére. A földgolyónkat borító növények vitathatatlanul szebbé teszik az életünket. Lehetetlen pontosan megszámolni, hogy hány növény van a világon, de a különböző fajokat szemügyre véve általános képet kaphatunk arról, hogy milyen hihetetlenül sokféle növény vesz körül minket.

Mi az a növény?

A növények a Plantae királyságba tartozó többsejtű szervezetek. Edényes (szövetes) és nem edényes (nem szövetes) növényekre oszthatók.

Minden növénynek vannak bizonyos közös tulajdonságai. Például minden növény a fotoszintézis révén marad életben. A fotoszintézis két szakaszban zajlik. Először a növények szén-dioxidot, napenergiát és vizet vesznek fel. Ezután ezekből glükózt (cukrot) és oxigént állítanak elő.

A növények minden fajtája tartalmaz egy cellulózból álló sejtfalat is, amely egyfajta csontszerkezetként működik. A levegőnek kitett növényi részeket viaszos maradvány, az úgynevezett kutikula borítja. Ez védi a növényt a kiszáradástól. Végül pedig minden növény magvakkal vagy spórákkal szaporodik.

A növények öt részre oszthatók, bár nem minden növény rendelkezik ezek mindegyikével:

• Gyökerek
• Szár
• Levelek
• Gyümölcsök
• Virágok

Növényi osztályozások

A növényeket nem vaszkuláris és vaszkuláris növényekre osztjuk. A nem vaszkuláris növényeknek nincsenek érszöveteik a tápanyagok és a víz szállítására. Mivel ezek a legkorábbi ismert növények a Földön, egyben a legegyszerűbbek is. A Bryophyta törzsbe sorolhatók, amelybe a mohák, a májfűfélék és a szarvfűfélék tartoznak.

A vaszkuláris növények a Föld történetében jóval később jelentek meg. A víz és a tápanyagok szállítására szolgáló érrendszeri struktúrákat tartalmaznak. Ez a csoport magtermő és spóratermő növényekre oszlik. A spóratermelő csoportba tartozik a Pteridophyta törzs (páfrányok). A maghordozó növények két törzsre oszlanak: Gymnospermae (csupasz magvú növények) és Angiospermae (virágos növények).

Hány növény van a világon?

Becslések szerint 320 000 növényfaj él a világon. Ezek túlnyomó többsége érrendszeri növény. Bár a világon élő egyes növények számát nem lehet tudni, a Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a fák száma meghaladja a 3 billiót. Ez körülbelül 400 fa jut egy emberre!

A növényfajok számát törzsek szerint is meg lehet becsülni. A Bryophyták például több mint 10 000 moha és féregfajt tartalmaznak. A pteridofiták valamivel többet, 12 000 páfrányfajt tartalmaznak. A gimnospermák egyenként is számosak, de nagyon kevés, körülbelül 1100 fajra oszlanak. Az angiospermák tartalmazzák messze a legtöbb, közel 300 000 különböző virágos növényfajt.

A világ legnagyobb növénye

Amikor az emberek a világ legnagyobb növényére gondolnak, a félelmetes óriás mamutfenyőre, más néven parti mamutfenyőre gondolhatnak. Ezek az ősi fák akár 115 méter magasra is emelkedhetnek a levegőbe, és kerülete meghaladja a 30 métert!

Azonban nem ezek a legnagyobb élő növények a Földön. Ezt a címet a Cápa-öböl szalagfűje viseli, amely egyetlen növény, és mintegy 49 000 hektárt, azaz 200 négyzetkilométert borít. Ez a tengerifű-gyep növény önmagát klónozva növekszik, egy olyan technikával, amely lehetővé tette számára, hogy túlélje az olyan kedvezőtlen körülményeket, mint a hőhullámok. A növény a Shark Bayben, Ausztrália partjainál található. Meglepő módon több mint 4500 éve él.

A növényi élet előnyei

A környezetvédők sokat beszéltek a növényi életünk védelmének szükségességéről. De miért olyan fontosak a növényeink? Milyen előnyöket nyújtanak? A kérdés az is lehetne, hogy milyen előnyöket nem nyújtanak? Az alábbiakban csak néhányat mutatunk be azok közül, amelyekkel a növények biztosítják az emberi faj túlélését.

Élelem

A vegánoktól a húsimádókig szinte minden ember eszik növényeket. Olyan alapvető tápanyagokat biztosítanak, mint a vitaminok, ásványi anyagok és rostok, amelyeket nehéz máshol megtalálni. A gyümölcsök édes élvezetet jelenthetnek, míg a zöldségek és a gabonafélék tápanyagokban gazdag táplálékot biztosítanak. Mezőgazdaságunk nagy része az emberi fogyasztásra szánt növények termesztése körül forog.

Élőhely

A növények élőhelyet biztosítanak az emberi és nem emberi állatok számára is. Az esőerdőtől a lombhullató erdőkön át a tengeri füves rétekig és a füves területekig a növények árnyékot, védelmet és álcázást nyújtanak. Minden állat vagy a növények valamilyen formáját fogyasztja, vagy olyan állatokat eszik, amelyek ezt teszik. Ide tartozik minden olyan állat, amelyet az emberek általában élelemért ölnek, munkára használnak, vagy háziállatként tartanak.

Oxigén

A fotoszintézis folyamata biológiai csoda. A növények szén-dioxidot (az állatok által kilélegzett hulladékot), napfényt és vizet vesznek fel. Cukrot és oxigént állítanak elő. Így természetes légtisztítóként működnek. Növények nélkül a földi állati élet megfulladna.

Gyógyszer

Az emberek már a történelem előtti idők óta használják a növényeket gyógyászati célokra. A gyűszűvirág és a gyöngyvirág például szívglikozidokat tartalmaz, amelyeket szívbetegségek kezelésére használnak. Az ópiummákból morfium és kodein nyerhető, amelyet fájdalomcsillapításra használnak. Az angyalgyökeret régóta használják nőgyógyászati panaszok enyhítésére, beleértve a termékenységi és menstruációs problémákat.

Szépség

Lehet, hogy nem gazdasági árucikk, de tanulmányok kimutatták, hogy a természetes szépség drámaian növeli az emberi életminőséget. Nemcsak azok az emberek, akik bőséges növényvilág, például fák és virágok között élnek, boldogabbak és egészségesebbek, hanem turisták hordái özönlenek minden évben a különösen szépnek tartott úti célokra.

Mi az invazív növényfaj?

Sajnos, bármennyire is hasznosak a növények, néha nemkívánatos kiegészítői az ökoszisztémának. Az invazív növények olyan káros, nem őshonos fajok, amelyek idegen ökoszisztémába kerülnek, és megzavarják azt. Gyakran kiszorítják az őshonos növényeket, vagy veszélyesnek bizonyulnak a helyi állatvilágra. Ennek széles körű hatásai lehetnek a táplálékláncban egészen felfelé. A legrosszabb esetben egész növény- vagy állatpopulációk pusztulását okozhatják.

Az invazív fajokat köztudottan nehéz kiirtani. Általában az ember hozza be őket, aki szándékosan vagy véletlenül hozza be őket. Egyes állatok idegen növények spóráit vagy magvait is behurcolhatják. Emiatt a legtöbb kormányzatnak vannak olyan politikái, amelyek célja az invazív fajok behurcolásának megakadályozása.

Néhány példa az invazív növényekre:

Óriás lófű

Ez a növény Ázsiában és Kelet-Európában őshonos, de végül Kanadába is eljutott. Azóta több tartományban, köztük Ontarióban is meghonosodott. Levele 3. fokú égési sérüléseket okozhat, ha napfény hatására aktiválódik.

Guineafű

Ez a rendkívül burjánzó növény Afrikában őshonos. Azóta Észak- és Dél-Amerikába, Ázsiába és Európába is eljutott. A gazdák eredetileg a jószágok takarmányaként hozták be. Azonban bebizonyosodott, hogy rendkívül invazív és káros a helyi ökoszisztémákra.

Fügekaktusz

Ez a növény Észak-Amerikában őshonos, de Ausztráliába az 1900-as évek elején érkezett. Gyorsan elterjedt, és hamarosan komoly veszélyt jelentett a termőföldekre és a terményekre. A szakértők néhány évvel később egy dél-amerikai molylepkét telepítettek be, hogy a kaktuszpopulációt ellenőrzés alá vonják. Szerencsére ez a kártevőirtási kísérlet többnyire sikeres volt.

Veszélyeztetett növények

Ahogyan egyes növények is termékeny kártevőkké válnak, másokat a kihalás veszélye fenyeget. A Föld növényvilágának körülbelül 40%-át fenyegeti a kihalás veszélye. A növényeket általában az erdőirtás, a túlzott betakarítás és az invazív fajok fenyegetik.

A növényvilág megőrzése elengedhetetlenül fontos. Nélküle az emberi és állati élet megszűnne.