Mi történne, ha nukleáris háború lenne?

Egy teljes körű nukleáris háború az USA és Oroszország között azt eredményezné, hogy a globális élelmezési rendszerek megsemmisülnének, és több mint 5 milliárd ember halna éhen.
Joe Biden amerikai elnök eddigi legélesebb értékelésében kijelentette, hogy a világ 60 éve nem került ilyen közel a nukleáris katasztrófához, így nem meglepő, hogy sokan aggódnak.

„Kennedy és a kubai rakétaválság óta nem álltunk szemben az Armageddon kilátásával” – mondta.

„[Putyin] nem viccel, amikor taktikai nukleáris fegyverek, biológiai vagy vegyi fegyverek lehetséges bevetéséről beszél, mert a hadserege, mondhatni, jelentősen alulteljesít”.”

És ez abban az értelemben igaz, hogy Putyin és tisztségviselői atomfegyverekkel fenyegetőztek az Egyesült Államok és szövetségesei ellen az ukrajnai invázió folytatásaként.

Bármennyire is sötét és lehangoló a nukleáris háború kilátása, természetes, hogy kíváncsiak vagyunk a lehetőségeire. A Rutgers klímakutatók által vezetett globális tanulmány becsléseket készít a konfliktus utáni termésmennyiségről.

A vezető szerző, Lili Xia, a Rutgers Egyetem Környezettudományi Tanszékének adjunktus kutatóprofesszora és társszerzője, Alan Robock, a Rutgers Egyetem Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora korábbi kutatásokra építve meghatározta, mi történne, ha bekövetkezne egy nukleáris háború.

Meg kell akadályoznunk, hogy valaha is bekövetkezzen egy nukleáris háború

„Az adatok egy dolgot mondanak nekünk: meg kell akadályoznunk, hogy valaha is bekövetkezzen egy nukleáris háború” – kommentálja Robock.

Xia, Robock és kollégái kiszámították, hogy mennyi napfényt elzáró korom gyulladhatna ki, nukleáris fegyverek hatására. A kutatók különböző háborús forgatókönyvekre – a kisebb indiai-pakisztáni háborúktól egy nagy amerikai-orosz háborúig – határozták meg a korom szétszóródását. A pusztítást az egyes országok nukleáris arzenáljának méretére alapozták.

Mi történne tehát, ha bekövetkezne egy nukleáris háború?

Még a legkisebb nukleáris forgatókönyv, mondjuk egy India és Pakisztán közötti helyi háború esetén is óriási lenne a pusztítás. A globális átlagos kalóriatermelés 7%-kal csökkenne a konfliktust követő öt éven belül.

A globális átlagos kalóriatermelés (élelmiszer kalória termelés) körülbelül 90%-kal csökkenne.

A csapat azt is tesztelte, hogy mi történne egy amerikai-orosz nukleáris konfliktus esetén. Ebben az esetben a globális átlagos kalóriatermelés körülbelül 90%-kal csökkenne a harcok után három-négy évvel.

Súlyos terméscsökkenés a közepesen magas szélességű országokban
A terméscsökkenés a közepesen magas földrajzi szélességű országokban lenne a legsúlyosabb. Ide tartoznak az olyan nagy exportőr országok, mint Oroszország és az USA.

A terméscsökkenés exportkorlátozásokhoz vezethet, és súlyos zavarokat okozhat az importtól függő helyeken, például Afrikában és a Közel-Keleten.

A kutatócsoport előrejelzése szerint ezek a változások katasztrofális zavarokat okozhatnak a globális élelmiszerpiacokon.

Valójában a terméshozam 7%-os globális csökkenése talán nem hangzik soknak, de a hatása csillagászati méretű lenne. Ez meghaladná az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet megfigyelési adatainak 1961-es kezdete óta valaha mért legnagyobb anomáliát.

A legnagyobb háborús forgatókönyv szerint pedig – az USA és Oroszország közötti háború esetén – a bolygó több mint 75%-a éhezne két éven belül.

A kutatócsoport megvizsgálta, hogy az állattenyésztéssel etetett növények emberi táplálékként való felhasználása vagy az élelmiszer-pazarlás csökkentése ellensúlyozhatná-e a nukleáris háborút közvetlenül követő kalóriaveszteséget, de arra a következtetésre jutott, hogy a nagy injekcióval kapcsolatos forgatókönyvek esetében a megtakarítás minimális.

„A jövőbeni munka még részletesebbé teszi a terménymodelleket” – mondta Xia.

Az ózonréteg a sztratoszféra felmelegedésével megsemmisülne

„Az ózonréteg például a sztratoszféra felmelegedése miatt megsemmisülne, ami több ultraibolya sugárzást eredményezne a felszínen, és meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van az élelmiszer-ellátásra.”

A nukleáris fegyvereket be kell tiltani

Robock tanúsítja, hogy a kutatók már tudják, milyen veszélyes lenne egy nukleáris háború. Egy bármilyen méretű nukleáris támadás megsemmisítené a globális élelmiszer-rendszereket, és emberek milliárdjait ölné meg a folyamat során.

Az egyetlen megoldás, az atomfegyverek betiltása – magyarázza a professzor: „Ha léteznek atomfegyverek, akkor azokat be is lehet vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz.

A nukleáris fegyverek betiltása az egyetlen hosszú távú megoldás

„A nukleáris fegyverek betiltása az egyetlen hosszú távú megoldás. Az ötéves ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról 66 nemzet ratifikálta, de a kilenc atomhatalom egyike sem.

„Munkánk egyértelművé teszi, hogy itt az ideje, hogy ez a kilenc állam meghallgassa a tudományt és a világ többi részét, és aláírja ezt a szerződést.”