Miért kerek minden bolygó?
Univerzumunkban legalább hatmilliárd bolygó van. A szekszmillió olyan hatalmas szám, hogy szinte elképzelni is lehetetlen, de hogy valamilyen kontextusba helyezzük, a Föld súlya körülbelül szekszmilliószor nagyobb, mint egy jegesmedveé. Ez egy nagy szám.
De az Univerzum szekszmillió bolygója közül minden egyes kerek. Nincs köztük egyetlen kocka, dodekaéder vagy Toblerone alakú sem.
Miért kerekek a bolygók?
Egy bolygó egy csillag körül forgó kőzet- és porszemcsékből álló felhőként indul. A részecskék a gravitáció hatására vonzzák egymást, amíg egyetlen pacát nem alkotnak. Ahogy ez a paca egyre több anyagot vonz magához, egyre nagyobb és nagyobb lesz, míg végül mindent összegyűjt, ami az útjába kerül.
Mivel a gravitáció minden irányban egyformán hat, a paca kerek lesz. Képzeljünk el egy ezerfős tömeget, amely mind megpróbál minél közelebb kerülni egy kocsma kör alakú bárpultjához. Ha a kocsma egyik oldalán hatan állnának sorban, a másik oldalán pedig ketten, akkor az újonnan érkezők a rövidebb sorhoz csatlakoznának, és végül a sorok kiegyenlítődnének, így a szomjas vendégek kör alakú tömege maradna. Ebben az esetben így működik a gravitáció.
A bolygók tökéletes gömbök?
A kerekdedség nem tökéletes. A Föld például egy „lapított szferoid”: majdnem gömb alakú, de a közepén van egy dudor. Ez a bolygó forgása miatt van.
Minden alkalommal, amikor a Föld egyszer megfordul a tengelye körül, a közepe messzebbre kerül, mint a teteje. Ez azt jelenti, hogy az egyenlítőnél lévő szárazföld gyorsabban mozog, mint a sarkoknál lévő, és minél gyorsabban forog valami, annál inkább kifelé lökődik.
Akárcsak nekünk, egy új bolygónak is, ha elér egy bizonyos kort, mindig kidudorodik a közepe körül. A Föld pótkereke nem túl nagy: egy lyuk a bolygón keresztül csak körülbelül 43 kilométerrel lenne hosszabb, ha az Egyenlítőtől indulna, mint ha a pólustól a pólusig tartana.
A hatás sokkal nagyobb más bolygókon, amelyek nem egészen ilyen szilárdak. A Szaturnusz, amely nagyrészt gázból áll, átmérője 11 000 kilométerrel hosszabb az egyenlítője két pontja között, mint a pólusai között. Ez a plusz vastagság drámai eredményeket is hozhat: ha egy bolygó elég extra tömeget gyűjt össze a közepe körül, az egészet kilökheti az űrbe, és végül holddá alakulhat. De ha egy kocka alakú holdban reménykedsz, akkor még jó ideig várnod kell.
Minden hold kerek?
Az aszteroidák és holdak kisebbek, mint a bolygók, ezért kisebb a gravitációjuk, és ez azt jelenti, hogy kevésbé kerekek. A 67P üstökös a Föld súlyának egy billiomod része (súlya körülbelül annyi, mint egymilliárd jegesmedvének), és olyan alakú, mint egy nagyon furcsa gumikacsa.
