Meddig élnek a teknősök?

A teknősök a hüllők csoportjába, az úgynevezett cheloniák csoportjába tartoznak. Bár a teknős és a teknősbéka szavakat gyakran felváltva használják, a teknősbéka leggyakrabban szárazföldön és vízen élő fajra utalnak, míg a teknősök csak szárazföldön élnek.

Mind a teknősbéka, mind a teknős az egyik leghosszabb életű faj, amelyet háziállatként lehet tartani. A teknősök háziállatként való tartása jelentős időbeli elkötelezettséget igényel, hogy egész életük során megfelelő gondozásban részesüljenek. Ezzel a gondoskodással és elkötelezettséggel azonban valóban élethosszig tartó társak lehetnek.

A teknősök élettartama

A teknősök átlagos élettartama nagyban függ a fajtól. Egyes fajok csak 10-20 évig élnek fogságban, míg mások akár 150 évig is élhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb teknősfaj megfelelő gondozás mellett akár az 50-es éveiben is élhet.

A legtöbb teknős ideális esetben sokkal tovább él fogságban, mint a vadonban. A vadonban ugyanis a ragadozók elől való menekülés mellett maguknak kell táplálékot keresniük, és hiányzik a rutinszerű állatorvosi ellátás. Ha azonban háziállatként tartják őket, a teknősöket és teknősöket általában nehéz gondozni. A nem megfelelő környezet és a tápanyaghiányos étrend gyakran beteg, legyengült, rendkívül rövid életű teknősöket eredményez. Fontos, hogy minden egyes fajnak utánanézzünk, és szorosan együttműködjünk egy hüllő-állatorvossal, hogy kielégítsük az egyedi igényeiket.

A vízi teknősök általában 20-30 évig élnek fogságban, de sokan ennél sokkal tovább is élhetnek. A teknősök inkább hosszú élettartamukról ismertek – egyesek becslések szerint 100-150 évig is élhetnek. Az alábbiakban néhány gyakran tartott teknős- és teknősfaj és hozzávetőleges élettartamuk szerepel:

  • Dobozteknős: 20-50 év
  • Vörösfülű csúszómászó: 15-30 év
  • Térképes teknős: 15-25 év
  • Festett teknős: 25-50 év
  • Leopárdteknős: 100 év vagy több
  • Görög teknős: 100 év vagy több
  • Hermann-teknős: 70-100 év
  • Sulcata teknős: általában 30-50 év, akár 120 év is lehet.
  • Horsfieldi (orosz) teknős: 50-100 év
  • Tüskés páncélú teknős: legfeljebb 50 év.
  • Alligátor teknős: 20-70 év
  • Sárteknős: 10-15 év
  • Földközi-tengeri teknős: 50-100 év
  • Egyiptomi teknős: 70-100 év
  • Vörös lábú teknős 25-50 év
  • Mata mata teknős: 40-75 év
  • Reeves-teknős: legfeljebb 20 év
  • Foltos teknős: Több mint 100 éves lehet

Az ivarérettség jellemzően a teknős méretétől függ, nem annyira a korától. Minden teknős különböző ütemben nő, a gondozás minőségétől és a táplálék elérhetőségétől függően. Egy gyakori kedvtelésből tartott teknős, a vörösfülű csúszómászó teknős nem lehet ivarérett, amíg a hím páncélja el nem éri a 4 hüvelyket, a nőstényé pedig a 6-7 hüvelyket. Ez az általános gondozás és a táplálék minősége alapján 2-7 évig is eltarthat.

A teknősök és teknősök leggyakrabban 10 éves korukra válnak ivaréretté. A teknősök és teknősök általában évente legalább egy tojást raknak, általában tavasszal és kora nyáron – bár egyes fajoknál előfordulhat, hogy az év során több tojást is raknak. Egy nőstény teknős 1-25 tojást rakhat, amelyeknek néhány hónapig tart, amíg megérnek, mielőtt kikelnek. Egyes fajoknál a kikelő fiókák nemét a tojás keltetés alatti hőmérséklete határozza meg.

Mitől élnek egyes teknősök tovább, mint mások?

A nagyobb teknősök és teknősök általában túlélik kisebb társaikat. Azonban még a kisebb teknősök is élhetnek 15-25 évig, és a kedvtelésből tartott állatok szülei számára hosszú távú elkötelezettségnek számítanak.

A genetika is szerepet játszhat a teknősök és teknősök hosszú élettartamában, mivel előfordulhat náluk rák és más betegségek, amelyek megrövidítik az élettartamukat. A fogságban tartott teknősöknél és teknősöknél azonban sokkal valószínűbb, hogy a nem megfelelő gondozás okoz problémát. Minden fajnak sajátos igényei vannak, mint például:

  • Táplálkozás
  • Hőmérséklet és páratartalom
  • Vízminőség
  • Vitaminpótlás
  • UV-fénynek való kitettség
  • Lakóhely mérete

A különböző fajok kutatása során észre fogod venni, hogy különböző környezetből származnak. Egyes állatok igazi sivatagi lények, mások nedves övezetekben élnek, megint mások pedig egész életüket vízben élik le. Ezek a különbségek segíthetnek a kisállat-szülőket az élethelyzetükhöz legjobban illő háziállat felé irányítani. Az olyan sivatagi teknősök, mint a Sulcata, jól megélhetnek a szabadban az ország forró területein, például délnyugaton, de a középnyugaton beltéri élőhelyet igényelnének.

Meddig élnek a teknősök?

A fogságban tartott teknősök és teknősök gyakran szenvednek a gondozással kapcsolatos betegségektől. A rossz táplálkozás és a nem megfelelő megvilágítás miatt gyakran A-vitamin- és kalciumhiányban szenvednek. A fogságban a vírusos és bakteriális fertőzések mellett könnyen tályogokat és parazitákat is szerezhetnek.

A fogságban tartott teknősök és teknősök gyakran esnek páncélsérülés áldozatául is – leggyakrabban a családi kutya harapása miatt. Feltétlenül el kell különítenie teknősét vagy teknősbékaját a kutyáktól vagy macskáktól, amelyek megtámadhatják őket, valamint karanténba kell helyeznie minden új hüllőt, hogy megakadályozza a betegségek terjedését.

Hogyan javíthatod a teknősöd élettartamát?

Szerencsére megfelelő kutatással, elkötelezettséggel és az állatorvossal kialakított kapcsolattal a teknősök és teknősök nagyszerű családi háziállatok lehetnek. Sok állatkert és vadon élő állatmenhelyek túlzsúfoltak lemondott teknősökkel és teknősökkel, ezért mindig ellenőrizze ezeket a helyeket, amikor örökbefogadást keres. Valószínűleg segíteni tudnak majd a teknősöd vagy teknősöd megfelelő gondozásának kialakításában is! Az alábbiakban a teknősök és teknősök gondozásának néhány fontos szempontját ismertetjük:

Táplálkozás

A legtöbb teknősbéka növényevő, és a zöldségek, például a római saláta, a salátalevél, a saláta, a mustár és a pitypang zöldje mellett sokféle füvet és fűszernövényt igényel. Olyan zöldségeket is kínálni kell nekik, mint a zöldbab, a cukkini és a tök. Kereskedelmi forgalomban kapható pelletet is lehet adni, de nem szabad, hogy ez legyen az elsődleges táplálék, mivel veseproblémákhoz vezethet a teknősöknél.

A legtöbb teknős mindenevő, növényeket és állati fehérjét is fogyaszt. Ezeknek a fajoknak is adható pellet, de csak a teljes táplálékbevitel kevesebb mint 25%-át.

A teknősök és a teknősök egyaránt szeretik a gyümölcsöt, de csak különleges csemegeként szabad kínálni, és a táplálékuk legfeljebb 5%-át. Kedvencek közé tartozik a mangó, a papaya, a banán, a sárgadinnye, az eper és a görögdinnye.

Kalcium

Minden fogságban tartott teknősnek és teknősnek szüksége van kalciumpótlásra. Állatorvosával együttműködve határozza meg a kedvence számára legmegfelelőbb készítményt.

Tartás

A teknősöknek menedékre és nagyméretű karámokra van szükségük. Nagy helyigényük miatt általában a szabadban tartva érzik magukat a legjobban. A teknősök nem tudnak úszni, ezért nem szabad, hogy tóhoz vagy más mély vízhez jussanak. Naponta friss, tiszta vizet kell kapniuk, hogy ihassanak és áztassanak. A teknősök szökési művészek tudnak lenni, a kerítések alatt átbújnak, ezért óvatosan kell eljárni a ketrec építésénél.

A vízi és félvízi teknősöknek nagy területre van szükségük úszáshoz, sütkérezéshez és vadászathoz. Az akvárium vízminősége elsődleges fontosságú, mivel idejük nagy részét ott töltik. A jó szűrés, a gyakori vízcsere, a tisztítás és a vízvizsgálat mind fontos a vízi és félvízi teknősök hosszú élettartama szempontjából. A nem tiszta víz páncélerózióhoz, fekélyesedéshez, bőrgyulladáshoz, fertőzéshez és halálhoz vezethet.

Hőmérséklet

Minden fajnak meghatározott nappali, éjszakai és sütkérezési hőmérsékletre van szüksége, amelyet gyakran ellenőrizni kell, és szükség szerint módosítani. A vízi fajok vízhőmérséklete általában 23-28 °C között van.

Világítás

Az ultraibolya megvilágítás a legtöbb hüllő, köztük a teknősök és teknősök egészsége szempontjából létfontosságú, mivel lehetővé teszi a megfelelő kalcium-anyagcserét.

Állatorvosi ellátás

Minden teknős- és teknősfajnál évente legalább egyszer állatorvosi vizsgálatra van szükség, amely során teljes körű fizikai vizsgálatot, súlyellenőrzést, tartásvizsgálatot és általános egészségi állapotfelmérést végeznek. A székletmintákat gyakrabban kell ellenőrizni a paraziták jelei miatt. Ahogy a teknősök és teknősök öregszenek, a rutinszerű vérvizsgálat segíthet a belső szervi működés és a betegségek egyéb jeleinek meghatározásában.

Környezet

Minden teknősnek és teknősbékának jót tesz a lehetőség, hogy keresgélhessen, áshasson vagy gyökeret eresszen kedvenc eledeleik, jutalomfalatjaik és játékaik után. A táplálékkeresés segíthet megelőzni az unalmat a fogságban tartott teknősöknél és teknősöknél, és akkor a legsikeresebb, ha egy természetes viselkedést utánoz.

Copyright © All rights reserved. | CoverNews by AF themes.