Hány liter vér van az emberi testben?

Az emberi testben lévő vér mennyisége általában a testtömeg 7%-ának felel meg. A szervezetedben lévő átlagos vérmennyiség csak becslés, mert függ a súlyodtól, a nemedtől, és még attól is, hogy hol élsz.

1. Hány liter vér van az emberi szervezetben?

Az átlagos felnőtt emberi szervezetben becslések szerint 5 liter vér van, de ez a szám különböző tényezőktől függően változik. Terhesség alatt egy nőnek akár 50%-kal több vérmennyisége is lehet.

Néha az emberi testben lévő vér mennyisége attól függően is eltérő lehet, hogy hol élünk. Például a nagy tengerszint feletti magasságban élő embereknek több vérük van, mert a magasban kevesebb oxigén van.

Az ember testében lévő vér mennyisége az életkorától és a testméretétől függ. Bizonyos mennyiségű vér elvesztése nem árt a szervezetnek. Vérmennyiség a testsúlyhoz viszonyítva:
Egy felnőtt testtömegének körülbelül 7-8%-a. Egy gyermek testsúlyának körülbelül 8-9%-a. Az újszülött testtömegének körülbelül 9-10%-a. Egy átlagos ember vértérfogata a következő:

Újszülött: Egy teljesen kifejlett csecsemőnek körülbelül 75 milliliter (ml) vére van testsúlykilogrammonként. Ha egy gyermek körülbelül 3,6 kg-ot nyom, akkor körülbelül 270 ml vér van a szervezetében. Gyermekek: Egy átlagos, 36 kg-os gyermek a körülbelül 2650 ml vérrel rendelkezik. Felnőttek: Egy átlagos, 65 és 80 kg közötti súlyú felnőttnek körülbelül 4,5-5,7 liter vérrel kell rendelkeznie. Terhes nők: A fejlődő magzat támogatása érdekében a terhes nőknek általában 30-50%-kal több vérmennyiségük van, mint a nem terhes nőknek.

2. Hogyan mérhető a vér mennyisége a szervezetben?

Orvosa általában nem fogja közvetlenül megmérni a vérmennyiségét, mert más vizsgálatok alapján meg tudja becsülni azt. Például egy hemoglobin- és hematokritvizsgálatnak nevezett vérvizsgálattal meg lehet becsülni, hogy mennyi vér van a szervezetében ahhoz képest, hogy mennyi folyadék van a testében. Orvosa ezután megnézheti a testsúlyát és a vízvisszatartás szintjét. Mindezek a tényezők közvetve mérhetik, hogy mennyi vére van.

Ha olyan súlyos sérülésen esett át, amely vérveszteséget okoz, az orvosok gyakran a testsúlyából kiindulva fogják megjósolni, hogy mennyi vére van. Ezután olyan tényezőket használnak, mint a szívritmus, a vérnyomás és a légzésszám, hogy megbecsüljék, mennyi vért veszíthetett. Megpróbálják továbbá nyomon követni a további vérveszteséget (ha van ilyen), hogy azt gyorsan pótolni lehessen vérátömlesztéssel.
Az orvosok ezt a vizsgálatot számos különböző állapot értékelésére használhatják, mint például:

Szívelégtelenség . CKD . Sokk . Különböző vizsgálatok léteznek, de a vérmennyiségvizsgálat általában egy kis mennyiségű nyomjelző anyag befecskendezését jelenti a szervezetbe. Az egészségügyi szakember ezután képalkotó technológia segítségével nyomon követi a testben mozgó vért.

3. Mennyi vért veszíthetsz?

Az Amerikai Vöröskereszt szerint a szokásos vérmennyiség, amelyet egy személy véradáskor ad, 450 ml. Ez a szervezetedben lévő vér körülbelül 10%-a, és még mindig biztonságos ennyi vért veszíteni.
Az ember a véradás után kissé szédülhet. Ezért a véradóközpontok arra kérik a véradókat, hogy 10-15 percet pihenjenek és igyanak vizet, mielőtt távoznak.
Ha valaki megbetegszik vagy balesetet szenved, több vért veszíthet. Ez sokkhoz vezethet, és életveszélybe kerülhet.

3.1. Vérvesztéses sokk

Az erős vérzés veszélyes lehet. Orvosi nyelven a sokk azt jelenti, hogy nem jut elég oxigén a test szöveteihez. Az alacsony oxigénszint károsíthatja az agyat és más szerveket.

Ha valaki vért veszít, a szervezet elkezdi a vért a létfontosságú szervekbe irányítani, és már nem látja el vérrel a bőrt, az ujjakat vagy a lábujjakat. Aki vért vesztett, valószínűleg sápadozni kezd, vagy zsibbadást érez a végtagjaiban. Amikor egy személy a vérmennyiségének körülbelül 15%-át veszíti el, sokkos állapotba kerülhet, bár a vérnyomás és más tünetek ekkor normálisak maradhatnak.

A vér 20-40%-os elvesztése után a személy vérnyomása csökkenni kezd, és szorongani kezd. Ha még több vért veszít, zavarodottnak érzi magát. A szívverésük percenként körülbelül 120 ütésre emelkedhet, mivel a szervezet megpróbálja fenntartani a létfontosságú szervek vérellátását.
Ha a vérveszteség 40% vagy annál több, a beteg súlyos sokkot kap. A szívritmusa 120 ütés/perc fölé emelkedik. A beteg kómába eshet, és elveszítheti az eszméletét.

3.2. A vérzéses sokk okai

A vérzés lehet külső vagy belső vérzés, de mindkét típus vezethet sokkhoz.
Külső vérzés: Fej vagy mély seb vagy vágás egy vénán/egy véna közelében; például a csuklón vagy a nyakon, súlyos vérveszteséghez vezethet. Belső vérzés: Belső sérülés, például a hasra mért ütés hirtelen és jelentős vérveszteséghez vezethet. Ez azonban kívülről nem feltétlenül látható. A laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek a belső vérzés okának és helyének megállapításában. Például egy zavaros fekély, tüdőrák vagy egy megrepedt petefészekciszta is okozhat belső vérzést. A belső vérzés helyétől függően véraláfutások kezdhetnek megjelenni. Előfordulhat, hogy a száján, orrán vagy más nyílásokon keresztül veszít vért.

3.3. Keressen segítséget

A súlyos vérzéssel küzdő személynek orvosi segítségre van szüksége.
Külső vérzés esetén a személynek:
Le kell ülnie vagy le kell feküdnie. Ha lehetséges, emelje meg a sérült részt. A vérzés lelassítása érdekében gyakoroljon nyomást a sebre, vagy bízzon meg valakit ezzel. Azonnal hívja a 112-et, ha:
Súlyos vérzés. A vérzés nem áll el vagy lelassul, ha nyomást gyakorolunk rá. Súlyos zúzódás a testen vagy a fejen. Eszméletváltozás vagy légzési nehézség jelentkezik.

4. Mennyi vért termel a szervezetünk naponta?

A szervezeted másodpercenként körülbelül 2 millió vörösvértestet termel. A vérsejtek a csontvelőben lévő őssejtekből keletkeznek. Az őssejtek olyan sejttípusok, amelyekből más típusú sejtek keletkezhetnek. Ez a folyamat folyamatosan zajlik az ember egész élete során.
A vér különböző részekből áll:
A vörösvértestek oxigént és szén-dioxidot szállítanak. A fehérvérsejtek segítenek megvédeni a szervezetet a betegségekkel és fertőzésekkel szemben. A vérlemezkék segítenek megállítani a vérzést. A plazma segít az oldott anyagok szállításában a vérben, és támogatja az immunrendszert. A szervezetnek körülbelül 24 óra alatt kell pótolnia az elvesztett plazmát, de az elvesztett vörösvértestek pótlása 4-6 hétig tart.
A vörösvértestek színüket a vasat tartalmazó hemoglobintól kapják. Vérvesztés vagy véradás után több hónapig is eltarthat, amíg a vasszint visszatér a normális szintre. Azok az emberek, akik véradás vagy más okok miatt veszítettek vért, kompenzálhatók:
Igyon sok vizet. Fogyasszon vasban gazdag ételeket, például marhamájat és dúsított élelmiszereket.

5. Hogyan tartja fenn a szervezet a vérszintet

A keringési vagy szív- és érrendszeri rendszer felelős a vér szállításáért az egész szervezetben. Ebben a rendszerben a szív pumpálja a vért az erekbe, amelyek a test szerveihez szállítják a vért. Ott a vér oxigént és más tápanyagokat szállít.
A szervezet vérszintjének fenntartásában fontos szerepet játszó egyéb rendszerek és szervek a következők:
Vese : Szabályozza a szervezet folyadékegyensúlyát. A vázrendszer: Mivel a csontvelő állítja elő a vérsejteket. Idegrendszer: Lehetővé teszi más rendszerek számára, hogy elvégezzék feladataikat. Ha valami baj van ezekkel a rendszerekkel/szervekkel, akkor a szervezetben lévő vér mennyisége megváltozhat, az oxigénellátás és a személy túlélési képessége is sérül. Egy felnőtt ember testtömegének körülbelül 7-8%-a vér. A szervezet könnyen pótolni tudja az elvesztett vér kis részét, így a véradás könnyűvé válik. Ha azonban egy személy a vérmennyiségének körülbelül 15%-át vagy annál többet veszít, fennállhat a sokk veszélye. Ezért, ha jelentős belső vagy külső vérzésre utaló jeleket észlel, azonnal forduljon orvoshoz.
Emellett rendkívül fontosak a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok. Az alapvető vérvizsgálatokkal nyomon követhető az egészségi állapot, valamint a vérbetegségek korai felismerése. A szokatlan tünetekkel mindig tisztában kell lennie, hogy időben orvosi segítséget kaphasson.