Miért sós az óceán vize?

Samuel Taylor Coleridge „The Rime of the Ancient Mariner” című ismert versének e soraiban egy „öreg tengerész”, azaz matróz panaszkodik, hogy olyan víz veszi körül, amelyet nem tud meginni. Egy hajón van az óceánon, és szomjúságtól szenved. Miért lenne valaki szomjas, amikor mindenütt víz van körülötte? Kitalálhattátok! Mert az óceán vize túl sós ahhoz, hogy meg lehessen inni. Tudjuk, hogy a tengervíz sós – de tudod, miért?

Bolygónk körülbelül 70%-ban vízből áll, és ennek a víznek 97%-a sós. Az összes óceán – az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, az Északi-sarkvidéktől az Indiai-óceánig – mind sós! Mi van egyáltalán az óceánok vizében? Leginkább természetesen vízből áll. De sok más elem is van a vízben. Az óceánvízben oldott sók és ásványi anyagok vannak. Kis mennyiségben sok vegyi anyagot is tartalmaz – még olyan fémeket is, mint az arany!

Ezen elemek egy része a lefolyással kerül az óceánba. De mi is az a lefolyás? A lefolyás az a víz, amely a szárazföldön keresztül a patakokba és folyókba folyik. Amikor esik az eső, a víz egy része felszívódik a talajba. Amikor a talaj nem tud több nedvességet felvenni, az esővíz elfolyóvá válik. Az esővíz enyhén savas. Ahogy a savas ételek, például a narancslé vagy az üdítőitalok lassan felemésztik a fogzománcot, úgy a savas esővíz is felemészti a sziklákat és a talajt. A szikla és a talaj apró darabkái az esővízzel együtt elfolyó vízzé válnak. A lefolyás aztán a patakokba és folyókba ömlik. Végül a folyók az óceánokba ömlenek. Így a lefolyó vízből származó ásványi anyagok és sók eljutnak az óceánba.

A két leggyakoribb elem, amely a lefolyás következtében az óceánba kerül, a nátrium és a klorid. Amikor a nátrium és a klorid egyesül, nátrium-kloridot alkotnak. Más szóval só! De nem a lefolyás az egyetlen oka annak, hogy az óceán vize sós. A só az óceán mélyéről is származik.

Az óceánfenék mélyén hidrotermális nyílások találhatók. A hidro víz, a termál pedig hőt jelent. Nem meglepő módon ezek a nyílások forró vizet nyomnak az óceánba. Honnan származik ez a forró víz? Nagyszerű kérdés! Először is, az óceán vize beszivárog az óceáni kéregbe, vagyis az óceán „fenekére”. Ezt a földmagból származó magma melegíti fel. Ezután ez a felmelegedett víz a hidrotermális nyílásokból nyomódik ki.

A nyílásokból származó meleg víz sok oldott ásványi anyagot tartalmaz. Ezek közé tartozik – kitaláltad! – több só. Hasonló reakció játszódik le, amikor víz alatti vulkánok törnek ki. A vulkánt körülvevő tengervíz reakcióba lép a vulkán forró kőzetével. A kőzetekből származó ásványi anyagok és sók feloldódnak az óceán vizében.

Most már tudjuk, miért sós az óceánvíz. De ha az óceánban lévő só egy része a szárazföldről lefolyó vízből származik, akkor miért nem sósak a tavak és a folyók? A válasz az, hogy sósak! A legtöbb tó és folyó édesvíz, ami azt jelenti, hogy nem sós. De ez nem jelenti azt, hogy nem tartalmaznak sót. Van bennük némi só, de kevesebb, mint az óceánban. A tavakat és folyókat esővel pótolják, ezért nem sósodnak el túlságosan. Az óceánok azonban folyamatosan kapnak sót, mivel a folyók beléjük ömlenek.

Vannak azonban olyan tavak, amelyek nagyon sósak. Talán hallottál már a Nagy Sós-tóról vagy a Holt-tengerről. Ezek a sós tavak általában nagyon nagyok, és a szárazföld belsejében alakulnak ki (nem kapcsolódnak az óceánhoz). A legnagyobb ilyen sós tó a Kaszpi-tenger. Ausztráliának több ezer sós tava van! Ezek a tavak nem csak sósak, de még az óceánnál is sósabbak!

Hogyan lehetséges ez? Nos, ezek a tavak általában a lefolyó és a talajvízzel töltődnek fel, amelyek mindkettő tele van sókkal és ásványi anyagokkal. Kevésbé sósak lehetnek azokban az időszakokban, amikor sok eső esik, majd egyre sósabbak lesznek, ahogy a víz elpárolog, és a tó kiszárad. Néhány ilyen tó az év bizonyos időszakaiban teljesen kiszárad. Tízszer sósabbak lehetnek, mint az óceán!

Nem sok állat tud megélni egy ilyen sós helyen. És természetesen a sós víz az ember számára sem egészséges. A Csoda elején lévő versből tudjátok, hogy nem ihatjuk az óceán vizét, mert túl sós. Sőt, ha megpróbálnánk sós vizet inni, megbetegednénk tőle. A túl sok só veszélyes lehet a szervezetünkre. És mivel a sok só miatt valaki többet vizelne, hogy megszabaduljon tőle, a tengervíz fogyasztása valójában szomjasabbá és dehidratáltabbá tesz minket.

Lehet, hogy KÉRDÉSEID vannak, van-e mód arra, hogy kivegyük a sót a vízből, hogy meg tudjuk inni? Ha igen, akkor nem te vagy az egyetlen! Mivel az aszályok egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, sokan remélik, hogy egy napon több ivóvizet nyerhetünk az óceánból. Van rá mód, hogy a tengervízből eltávolítsuk a sót. Ezt sótalanításnak hívják. Ez azonban nem egy egyszerű folyamat. A só olyan könnyen oldódik a vízben, hogy nehéz munka szétválasztani őket. A sótalanítás sok energiát igényel. Emiatt nagyon drága. A sok energia felhasználása környezeti költségekkel is jár.