Mi az a Fibonacci-sorozat?
0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55…
Látod a mintát? Mi lesz a következő szám?
Ha azt gondolod, hogy a következő szám a 89, akkor igazad van! Most oldottad meg a Fibonacci-sorozatnak nevezett mintát.
Mi a Fibonacci-sorozat trükkje? Ahhoz, hogy megtaláld a sorozat következő számát, csak add össze a két előző számot. Ez így néz ki:
0 + 1 = 1
1 + 1 = 2
1 + 2 = 3
2 + 3 = 5
… és így tovább! A Fibonacci-sorozat soha nem ér véget.
A „Fibonacci-sorozat” elnevezés egy olasz matematikustól származik. Leonardo Fibonacci volt a neve, és a tizenharmadik század elején bejárta a világot. Utazásai során Fibonacci megismerte, hogy más országokban hogyan gyakorolják a matematikát. Nagyon érdekelte, hogyan matekoztak Indiában és a Közel-Keleten.
Amikor visszatért Olaszországba, Fibonacci írt egy könyvet „Liber Abaci” címmel. Ez a könyv mindarról a matematikáról szólt, amit Fibonacci az utazásai során tanult. A „Liber Abaci”-ban találták meg a modern matematikusok a Fibonacci-sorozatot. Az indiai matematikusok azonban már évszázadokkal azelőtt tudtak a mintáról, hogy Fibonacci megírta volna a könyvében.
Bizonyára kíváncsi vagy, hogy a Fibonacci-sorozat miért fontos még ma is. Lehet, hogy ősi, de ez a különleges minta még mindig hasznos. Néha a Fibonacci-sorozatot arra használjuk, hogy jóslatokat tegyünk. A kereskedelemben dolgozó emberek a tőzsdei változások előrejelzésére használják. Ez segít nekünk abban, hogy tudjuk, mire számíthatunk a gazdaságban. A természetben a Fibonacci-sorozatot használhatjuk arra, hogy megjósoljuk, hány méh él egy kaptárban. A botanikusok még arra is használják, hogy megjósolják, hány szirom fog nőni egy virágon!
Ha legközelebb a tengerparton jársz, nézz meg alaposan egy kagylót! Egyes kagylók spirális alakjai a Fibonacci-sorozatot követik. A matematikusok ezt a mintát aranyspirálnak nevezik, és úgy reprodukálják, hogy olyan összefüggő négyzetek sorozatát rajzolják, amelyek területe megegyezik a Fibonacci-sorozat számaival. A kagylók csak az egyik hely, ahol az arany spirál megjelenik a természetben. A napraforgó magjainak mintázatában, a fenyőtobozok maghüvelyeinek elrendezésében, sőt még a galaxisok alakjában is láthatjuk.
