Hogy születik a csiga
A csigák titokzatos kis lények, amelyek a világ szinte minden kertjében jelen vannak. Mindannyian jártunk már sétálni, és fedeztünk fel egy üres csigaházat, de hogyan került oda? Azt tudjuk, hogy a csigáknak van héjuk, de honnan szerzik be? Elhagyják őket nagyobbakért, ahogy öregszenek? Tudjuk meg mindezt, és még többet is: A csigák héjjal születnek?
Héj nélkül születnek a csigák?
A csigák tojásokat raknak, általában a földbe temetik őket, és magukra hagyják őket. Amikor azonban megszületnek, van-e héjuk? Nos, valójában van! A bébi csigák 2-4 hét alatt kikelnek a tojásból, és apró lényekként bújnak elő, de testük tetején ugyanilyen apró héjjal rendelkeznek. A csigák héjjal születnek, bár jóval kisebbek, mint amekkorák hamarosan lesznek.
Mégis, még ennek az információnak az ismerete sem tisztázza a csigákról és a héjukról (vagy azok hiányáról) hiányzó többi információt. Vizsgáljuk tovább a dolgot.
Minden csigának van héja?
A világon mindenütt, szinte minden környezetben vannak csigák. A tavaktól a kertekig és a kettő között mindenhol megtalálhatók a csigák, amelyek lassan utat törnek maguknak a következő táplálékforrásuk felé. De vajon minden különböző csigafajnak van héja?
Igen, sőt, ez a csigák egyik meghatározó jellemzője! A csigák a puhatestűek (Mollusca) családjába tartozó csigafélék. A másik híres csigafaj, amelyhez a csigák hasonlítanak, a csigák! Valójában a csigák és a csigák annyira közeli rokonok, hogy a fő megkülönböztető jegyük a héjuk. A héj nélküli csigát csigának nevezik, és fordítva. Nem ugyanaz a faj, de a héj jelenléte az, ami a szervezetet csigának minősíti.
Ki tudsz venni egy csigát a héjából?
A csigák biológiájának fontos jellemzője a csigaház. Ha véletlenül kihúznánk egy csigát a héjából, az már nem számítana csigának, csak egy halott csiga lenne. A héj kulcsfontosságú elem és az a szerkezet, amelyre a csiga többi anatómiai eleme épül. Bármennyire is kiegészítő tulajdonságnak tűnik az ember számára, mégis alapvető fontosságú.
Az emberhez legközelebbi példa a csontvázunk lenne. Gerincesekként a gerincünk és a csontvázunk segít abban, hogy embernek minősítsenek minket. Ráadásul, ha kivennénk a csontvázat az emberből, az nem változtatna minket más élőlénnyé, csak egy halott (és meglehetősen petyhüdt) embert csinálna belőlünk.
Ennek tudatában soha ne vegyünk ki egy csigát a csigaházából, mert ez megöli. Emésztőrendszerük, tüdőszerkezetük és még sok minden más miatt támaszkodnak a héjukra.
Hogyan növesztik a csigák a héjukat?
A csigáknak van egy hihetetlen mechanizmusuk, amely lehetővé teszi, hogy a héjuk együtt nőjön velük. Ahogy öregszenek és megnőnek, a héjuk köpenyén található egy speciális mirigy, amely elkezd kalcium-karbonátot kiválasztani, amelyből a héjuk készül. A kalcium-karbonát lerakódás a kagylóhéj nyílásához kerül, egy réteget képezve. Az idő előrehaladtával ezek a rétegek összeadódnak, így a csiga hosszabb és nagyobb héjat kap, amelyben élhet. A csigaházat közelebbről szemügyre véve láthatjuk az egyes lerakódásokat, amelyek a héjat alkotják. Ezek a „gyűrűk” megmutatják, hogy a csiga mióta él és gyarapítja a héját!
Amikor egy csiga megszületik, azonnal megeszi a tojáshéját, mert az extra kalciumot tartalmaz. Egy kicsi és sérülékeny csiga esetében a héjának megkeményedése elsődleges fontosságú! Mivel kis, vékony héjjal születnek, a bébi csigának három hónapig jól kell táplálkoznia, mielőtt teljesen érett héja lesz. Egyes bébi csigákról még az is ismert, hogy megeszik a saját testvéreiket a tojásban, hogy „felgyorsítsák” a folyamatot, és hogy egy másik csiga héjából plusz kalciumhoz jussanak!
Milyen állatok használják a csigaházat?
Amikor egy csiga elpusztul, kalciumalapú héjuk sokkal tovább tart, mint a puha testük. Az óceánban különösen a csigaházak adnak otthont egy olyan élőlénynek, amelyet sokan mindannyian ismerünk és szeretünk – a remeterákoknak! A remeterákok nevüket egy különleges viselkedésükről kapták, amely megkülönbözteti őket a legtöbb más állattól. Ahelyett, hogy más állatokhoz hasonlóan saját páncélt növesztenének, a remeterákok inkább az elpusztult tengeri csigák páncélját veszik magukhoz! Nevüket erről a viselkedésükről kapták, amely szerint idősebb korukban más állatok által készített új otthonokat találnak.
A remeteráknak van egy speciálisan kialakított hasa, amelyet a csigaházakba dug, és így rögzíti azokat a helyükön. Nagyon válogatósak a kagylóhéjukat illetően. Általában a jól illeszkedő, nem nagy nyílásokkal rendelkező és vízzáró (lyukak nélküli) héjakat részesítik előnyben. Ha túl nagyra nőnek a jelenlegi burokhoz képest, egyszerűen átköltöznek egy újabb és nagyobb burokba! Ez a folyamat nem lenne lehetséges, ha nem lenne meg a csigáknak a héjkészítő képessége.
A csigák el tudnak bújni a héjukban?
A csigaházaknak nem lenne sok haszna, ha nem csinálnának semmit! A csigák számára a csigaházuk nyújt végső védelmet a ragadozókkal szemben. Ha fenyegetve érzik magukat, a csigák visszahúzódnak a héjukba, és a „lábukon” hagyják a nyílást. A madarak és más nagytestű állatok számára igazi kihívást jelent átjutni a kemény külső héjon, ami nem éri meg a benne lévő nyálkás táplálékot.
A csigaház egyben egy olyan hely is, ahol a csiga elrejtőzhet a zord időjárás elől. Ha az időjárás túl meleg és száraz, a héjukba való visszavonulás egy életképes túlélési stratégia, amely segíthet nekik, hogy tovább bírják anélkül, hogy kiszáradnának. Ha már a héjukban vannak, a nedvesség megőrzése sokkal könnyebb.
