Hány tenger van a világon?
Az emberi történelem kezdetétől fogva a tenger a hatalom és a misztikum forrása volt. A tengerészek szerették és féltek tőle. A kereskedők arra használták, hogy megalapozzák vagyonukat. A nyaralók csodálják lenyűgöző, gyakran viharos szépségét. A halászok falvak és nemzetek táplálására használják. De vajon a tenger ugyanaz-e, mint az óceán? Ha nem, akkor hány tenger van a világon? Olvass tovább, hogy mindent megtudj világunk tengereiről!
A tenger ugyanaz, mint az óceán?
Nem, a tenger nem ugyanaz, mint az óceán. A különbségnek inkább a határokhoz van köze, mint bármi máshoz. Az óceánok, pontosabban szólva, a Föld sós vizeinek hatalmas, nyílt részei. Ha az óceán egy részét részben szárazföld veszi körül, akkor az tenger.
Mivel a Föld szárazföldje és víztömegei állandóan változnak, a tengerek száma nem állandó. Idővel új tengerek keletkeznek, a régiek pedig eltűnnek. Mivel nehéz lehet biztosan tudni, hogy egy víztest óceánnak, tengernek vagy tónak minősül-e, az ökológusok nem jutottak konszenzusra a világ tengereinek pontos számát illetően.
Hány tenger van a világon?
A világon körülbelül 50 tenger van. Ez feltételezi, hogy a tenger, mint az óceán részben szárazfölddel határolt része helyes meghatározás.
Mi a helyzet tehát a híres „hét tengerrel”, amelyet a hajósok egykoron bejártak? Nos, ez a szám a „tenger” szó hagyományosabb meghatározásán alapul. Az oceanográfusok egykor a 7 tengert az 5 óceán 7 különböző régiójának tekintették. Ezek a régiók a történelem során többször változtak a görögök általi bevezetésük óta. E régiók modern változata a következő:
- A Jeges-tenger
- Az Atlanti-óceán északi része
- Az Atlanti-óceán déli része
- A Csendes-óceán északi része
- A Csendes-óceán déli része
- Az Indiai-óceán
- A Déli-óceán
3 a világ leghíresebb tengerei közül
Számos okból kifolyólag egyes tengerek híresebbek, mint mások. Ennek oka lehet természeti szépségük, turisztikai célpontként való népszerűségük, a tengeri élővilág bősége, egyedülálló tulajdonságaik vagy történelmi jelentőségük. Az alábbiakban bemutatjuk a világ 3 leghíresebb tengerét.
1. A Földközi-tenger
A Földközi-tenger egy ősi víztömeg, amely az Atlanti-óceánhoz kapcsolódik. Szinte teljesen körülveszi 3 kontinens szárazföldje: Afrika, Ázsia és Európa. Az emberi történelem egyik legjelentősebb tengereként elősegítette a különböző országok közötti kiterjedt kereskedelmet és utazást.
És ez még nem minden. A Földközi-tenger változatos élővilágnak ad otthont, köztük számos bálna-, delfin- és delfinfajnak. A homoki és zöld teknősök, valamint a szerzetesfókák és a cápák és ráják sokasága is itt él.
Talán a leglenyűgözőbb az, ami a Földközi-tenger fenekén található. Ez a víztömeg a Hérodotoszi-medencében fekszik, amely a ma ismert tengerfenék legrégebbi szakaszát tartalmazza. A legtöbb óceánfenék nem idősebb 200 millió évnél, a régebbi részek már lefelé tolódtak. A Földközi-tenger alatt azonban egy olyan kéregrész található, amely akár 340 millió éves is lehet!
2. A Holt-tenger
A Holt-tenger talán arról a leghíresebb, hogy a világ egyik legsósabb víztömege, olyannyira sós, hogy gyakorlatilag semmilyen élőlény nem tud benne megélni. A sótartalom olyan magas, hogy az emberek erőfeszítés nélkül képesek lebegni a vízben. Ez intenzív turizmust ösztönzött, mivel az emberek nemcsak lebegnek a tengerben, hanem a bőséges ásványi anyagokat is felhasználják a gyógyhatás eléréséhez.
Néhány mikroba, például a baktériumok és a mikroszkopikus algák azonban képesek túlélni ezeket a szuper sós körülményeket. Például a Haloferax volcanii mikroba itt virágzik. Emellett a tudósok közel 80 gombafajt fedeztek fel, amelyek a vízben élnek.
A Holt-tenger még egy hírnévre tett szert: ez a Föld legalacsonyabb pontja! A tengerszint alatt 427 méterrel fekszik. Teljesen elszigetelt, ami azt jelenti, hogy nincs kapcsolata a világ egyik óceánjával sem. Emiatt egyesek tónak, nem pedig tengernek tekintik.
Sajnos vannak olyan aggodalmak, hogy a Holt-tenger idővel kiszárad. Az elmúlt évszázadban már most is mintegy 20 métert apadt, mivel az emberek öntözésre és más célokra átirányították a források egy részét.
3. A Karib-tenger
A Karib-tenger a világ egyik legnagyobb tengere, területe körülbelül 1 063 000 négyzetmérföld. Az Atlanti-óceánhoz csatlakozik, és Észak-Amerika és Dél-Amerika között fekszik. Leginkább elképesztően kék vizéről híres, amely hihetetlenül változatos tengeri élővilágnak ad otthont. Ez részben a Mezoamerikai-korallzátonynak köszönhető, amely a világ második legnagyobb zátonya. A zátony 620 mérföld hosszan öleli át Mexikó, Belize, Guatemala és Honduras partjait.
A Karib-tengerben számos bálna és fogas bálna, valamint olyan cápák élnek, mint a pörölycápa, a fekete hegyű és a leopárdcápa. A medúzák, a ráják és a teknősök gyakori lakói a kagylókkal és puhatestűekkel együtt. A tenger és zátonyai számos halnak is otthont adnak, például barrakudáknak, tokhalaknak és damilhalaknak.
Más ismert tengerek közé tartozik a Vörös-tenger, a Bering-tenger, a Kaszpi-tenger, a Balti-tenger és a Fekete-tenger.
Sósak a tengerek?
Igen, minden tenger tartalmaz sós vizet, még azok is, amelyek szárazfölddel nem rendelkeznek, mint például a Kaszpi-tenger, a Holt-tenger és az Aral-tenger. A folyók ezekbe a tengerekbe ömlenek, ahol a kőzetekben lévő sók feloldódnak a vízben. Ez adja a víz sós minőségét. Általában a tengerek és az óceánok keverednek, és a tengeri élővilág nagy részét megosztják egymással.
Egyesek szerint a Galileai-tenger kivételt képez ez alól a szabály alól, mivel édesvizet tartalmaz. A Galileai-tenger azonban egyáltalán nem tenger. Ez Izrael legnagyobb édesvízi tava, amely mintegy 64 négyzetmérföldnyi területet foglal el.
A tengerek szennyezése
A világ más víztömegeihez hasonlóan a tengerek is környezeti válsággal küzdenek. A szennyezés kritikus pontra jutott, számos tengerbe műanyagot, mérgező fémvegyületeket és veszélyes vegyi anyagokat juttatnak be.
A Balti-tenger talán a leghírhedtebb példa erre. Egyes környezetvédők a világ legszennyezettebb tengerének nevezik. Számos folyó táplálja, mint például a Neva, a Visztula és a Daugava, amelyek ipari szennyezőanyagokat szállítanak a városi régiókból. Ráadásul a múltban Oroszország nukleáris hulladékot dobott a Balti-tengerbe. A hulladék a mai napig radioaktív. Mintha mindez nem lenne elég, a gyógyszer- és hormonmaradványok sok halban sterilitást okoztak.
A tengerekben található a világ legszebb és leggazdagabb élővilága, és létfontosságú, hogy megőrizzük őket a jövőbe is.
