Mi az a sárlavina és hogyan keletkezik?

A legtöbb természeti katasztrófának van egy közös vonása: az emberi életre, növényekre, állatokra, sőt még a vagyontárgyakra is káros hatással van. Az egyik ilyen természeti katasztrófa a sárcsuszamlás. Ezek jellemzően meredek lejtőkkel vagy domboldalakkal rendelkező helyeken fordulnak elő. Olyan helyeken, mint Washington, Kalifornia és Puerto Rico már sokszor tapasztaltak ilyet.

A legtöbb halálos áldozatot a földcsuszamlások Ázsia, valamint Közép- és Dél-Amerika hegyvidékein regisztrálták. Ez a katasztrófa nagy károkat hagy maga után, és nem tesz jót az életnek. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon a földcsuszamlásokról, és arról is, hogyan lehet megelőzni őket.

Mi az a sárlavina?

A sárcsuszamlás sima anyagok, általában sár vagy erősen telített talaj tömeges mozgása egy dombon vagy meredek lejtőn. A sárcsuszamlásokat törmelékáradatként ismerik, ami azt jelzi, hogy a földcsuszamlások egyik formája. Általában úgy néznek ki, mint egy nagy folyó, amely sárból, néha ágakból, kövekből vagy akár emberi tulajdonból, például autókból vagy házakból áll.

Hogyan történnek a sárcsuszamlások?

A sárcsuszamlások akkor következnek be, amikor nagy mennyiségű víz felgyülemlik, és gyors talajeróziót okoz egy meredek lejtőn. Amikor a víz beivódik a talajba (például heves esőzések következtében), szétválasztja a talajszemcséket. Amikor a korábban a talajba temetett sziklák és törmelékek elmozdulnak, kicsúszhatnak és lefelé bukdácsolhatnak a lejtőn.

Idővel a telített talaj is kiszabadul, és az egész gyorsan lejtőre kerül. Még könnyebb a sárcsuszamlás a vízmosásokban és más szűk járatokban, így a sár, az eső és a törmelék kombinációja kényelmesen átrohanhat.

A sárcsuszamlások okai – emberi okok

Bármennyire is természeti katasztrófának számítanak a sárcsuszamlások, az emberi tevékenységek, például az erdőirtás és az erdőtüzek közvetve okozhatják őket .

Az erdőirtás a fák kivágásával vagy az erdők felgyújtásával jár, és ez biztos módja a talajeróziónak. A talajerózió viszont fellazítja a talajt és annak tartalmát, így esőzések után könnyen előfordulhatnak sárcsuszamlások. Más káros mezőgazdasági gyakorlatok, mint például a lejtőre ültetés vagy a növényvédő szerek használata, feltárják a talajt és gyengítik azt.

Megteremtjük a terepet a földcsuszamlásokhoz, amikor hanyagul figyelmen kívül hagyjuk a cigarettacsikkeket, felügyelet nélkül hagyjuk a tüzet, vagy szándékosan ellenőrizetlen tüzet gyújtunk. Ezek az emberi cselekedetek megsokszorozódva okozhatnak erdőtüzeket, vagy hagyhatják, hogy azok ellenőrizetlenül és féktelenül növekedjenek. Az eredmény általában az, hogy a környező növényzet elpusztul, a talaj feltárul, és az utóhatás a sár, a sziklák vagy a törmelék halálos társulása, amelyet sárcsuszamlásnak neveznek.

A sárcsuszamlások okai – természetes okok

Mint korábban említettük, a heves esőzések erős kiváltó okai lehetnek a sárcsuszamlásoknak. Ennek oka, hogy a felgyülemlett víz megváltoztatja a lejtőn belüli nyomást, ami instabilitáshoz vezet. A gazdagon átázott lejtő tartalma végül enged a gravitációs erőknek, és meg is van – sárcsuszamlás.

A geológiai időjárás és az erózió szintén jelentős kiváltó okai a földcsuszamlásoknak. Idővel a kőzetek a víz, a savak, a növények, a hőmérséklet-változások és a légköri erők hatására szétesnek. Amikor az erózió olyan területeken történik, ahol törött kövek vagy sziklák találhatók, a kőzetdarabok és ásványi anyagok elsodorják őket, és ez sárcsuszamlást vagy más földcsuszamlásokat eredményez.

Hol fordulnak elő leginkább sárcsuszamlások?

Sárcsuszamlások akkor következnek be, amikor a talaj túlságosan telített vagy vizes lesz, ezért nem képes összetartani a földfelszínt. Így a heves esőzésekkel sújtott területek hajlamosak a sárcsuszamlásokra. Ilyen államok közé tartozik Kalifornia, Hawaii, Alaszka, Oregon és Washington.

A leghíresebb földcsuszamlások 1967 és 2017 között történtek, a becsült halálos áldozatok száma 200-tól körülbelül 30 000 emberig terjedt. Ázsia, Közép- és Dél-Amerika, valamint Afrika egyes részei voltak a leginkább érintettek a domborzattípusaik miatt. Oso is kivette a részét a földcsuszamlásokból, bár a nagyobb földcsuszamlásokhoz képest a mértékük elenyésző.

Milyen károkat okozhatnak a sárcsuszamlások?

Az a sebesség, amellyel a földcsuszamlások mozognak, az általuk magukkal rántott törmelék, sziklák és fák igen nagy károkat okozhatnak. A növényzet elpusztul, és a földek felszakadhatnak, szakadékokat hagyva maguk után. Az egyik pozitívum az, hogy a gazdag tápanyagokat a mélyebbre szállítják, így a talaj termőképesebbé válik, miután a földcsuszamlás elvonul.

A sárcsuszamlások olyan épületeket is tönkretehetnek, amelyeket nem úgy terveztek, hogy ellenálljanak a természeti csapásoknak, mint például a víznyelők, istállók és mezőgazdasági építmények. Az infrastruktúra is tönkremehet, ha csövek, áram- és kommunikációs vezetékek sérülnek meg. Több emberélet is életét vesztette már a sárcsuszamlások következtében. Ha az utak és a kommunikációs erőforrások is érintettek, az érintettek számára nyújtott segélyprogramok késhetnek.

Amikor a sárlavinák a folyókba ömlenek, nem tudják folytatni a mozgást. Ennek következtében a törmelék és más részecskék a folyókban és az óceánokban ülepednek le, károsítva a tengeri növényeket és állatokat, sőt a vízforrásoktól függő emberi lakosságot is.

Hogyan lehet megelőzni vagy elkerülni a sárcsuszamlásokat?

Ahogy korábban említettük, a sárcsuszamlásokat általában olyan események előzik meg, mint a heves esőzések és az erdőtüzek. Ezért a legjobb, ha tájékozódunk az időjárás-előrejelzésekről és hasonlókról, hogy előre figyelmeztessük az ilyen eseményekre. Az ilyen előre jelzett események ismerete életmentő lehet, ha Ön földcsuszamlásra hajlamos területen él.

A földcsuszamlások megelőzésének másik módja a növényzet telepítése. A fák és bokrok megnehezítik, hogy a sár és a nedves föld áramlása lendületet vegyen. A növényzet azt is biztosítja, hogy a talaj nem marad csupasz, és a földcsuszamlások a lehető legkevesebbre korlátozódnak, ha bekövetkeznek.

Mivel a sárcsuszamlások általában csatornákban áramlanak, csatornákat és elterelő gátakat lehet felállítani, hogy a törmelékáramlás a házaktól és ingatlanoktól távolabbra kerüljön.

Egyéb tények a sárcsuszamlásokról

• A jövőbeni földcsuszamlások időszakát vagy helyét nehéz megjósolni. Ennek oka a változó talajösszetétel és földrajzi jellemzők. Vannak azonban ismert veszélyeztetett területek, például olyan helyek, amelyeket már korábban is sújtottak földcsuszamlások.
• Az iszapcsuszamlások annál nagyobb lendületet vesznek, minél messzebbre áramlanak. Amikor az áramlás lefelé halad, felgyorsul, lendületet vesz és hihetetlen sebességgel mozog. A törmelékáradat sebessége elérheti az óránkénti 35 mérföldet is.
• A sárcsuszamlások nagy távolságokat képesek megtenni. Többszörös törmelékáradat tölcsérekbe torkollik, és végül összefolyik, és előrehaladásuk során egyre nagyobb térfogatúvá válik, hatalmas területeket borítva be.
• A sárcsuszamlások az év bármely szakában előfordulhatnak. A hegyoldalakat az erdőtüzek után akár öt évig is veszélyeztetik a sárcsuszamlások. A legkevesebb idő, amíg a növényzet újranő és megszűnik a földcsuszamlás veszélye, körülbelül három-öt év. Ez alatt az időszak alatt ismétlődhetnek a csúszások, amelyek további pusztító károkat okozhatnak.