Kik voltak a poroszok?
Az óporoszok
A pruszok balti nyelvet beszéltek, nem germánt. Pogányok voltak, szent ligetekben áldoztak, és sokáig ellenálltak a térítésnek: 997-ben Prágai Szent Adalbertet, aki a megkeresztelésükre indult, meg is ölték. 1226-ban Konrád mazóviai herceg hívta be ellenük a Német Lovagrendet, amely 1230 körül kezdte meg a hódítást. A nagy porosz felkelés (1260–1274) leverése után a terület a lovagrend államává vált. A beköltöző német és lengyel telepesek közé a prusz lakosság fokozatosan beolvadt; a nyelvből néhány emlék maradt, köztük Luther kis kátéjának 1561-es fordítása.

Hogyan lett a lovagrend államából Poroszország?
1525-ben a lovagrend nagymestere, Brandenburgi Albert lutheránus hitre tért, és a rendi államot világi hercegséggé, Porosz Hercegséggé alakította, a lengyel király hűbéreseként. 1618-ban a hercegséget a brandenburgi Hohenzollernek örökölték, a lengyel hűbéri függés 1657-ben szűnt meg. 1701. január 18-án I. Frigyes Königsbergben királlyá koronázta magát, és ettől kezdve a Hohenzollernek egész, Berlin központú állama Porosz Királyság néven vált ismertté.
A Porosz Királyság
Nagy Frigyes (II. Frigyes, uralkodott 1740–1786) idején Poroszország európai nagyhatalommá vált: Mária Teréziától elfoglalta Sziléziát, és részt vett Lengyelország felosztásaiban (1772, 1793, 1795). A 19. században Poroszország egyesítette Németországot: 1866-ban Königgrätznél legyőzte Ausztriát, 1870–1871-ben Franciaországot, és 1871. január 18-án Versailles-ban I. Vilmos porosz királyt német császárrá kiáltották ki. A Német Császárságon belül Poroszország maradt a legnagyobb és leghatalmasabb állam.
Mi lett Poroszországgal?
Az első világháború után a monarchia megszűnt, Poroszország a weimari köztársaság tartományaként élt tovább. A második világháború után Kelet-Poroszországot felosztották Lengyelország és a Szovjetunió között (az északi rész ma Oroszország kalinyingrádi területe, egy kis sáv Litvániához került), német lakosságát elűzték. A szövetséges hatalmak 1947. február 25-én hivatalosan is megszüntették a porosz államot.
A „poroszos” jelző
A porosz állam a katonai fegyelméről, a pontos hivatali rendről és a kötelességtudatról volt híres. Ezt idézi a magyar „poroszos” jelző is, amely szigorú, katonás rendet jelent – például a poroszos nevelés vagy a poroszos iskola.


