Hogyan lehet doktori címet szerezni?

1. Mesterdiploma

A doktori képzésre mesterfokozattal (MA, MSc) vagy osztatlan képzésben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni, általában a választott kutatási területhez közeli szakról.

2. Témavezető és doktori iskola

Érdemes már a jelentkezés előtt felvenni a kapcsolatot egy oktatóval, aki a választott témában témavezető lehet. A doktori iskolák meghirdetik a kutatási témáikat; a felvételin általában kutatási tervet, önéletrajzot, publikációs listát és nyelvvizsgát kérnek, és szóbeli elbeszélgetés is van. A pontos feltételeket minden doktori iskola maga határozza meg.

3. Képzési és kutatási szakasz, komplex vizsga

Az első két év (négy félév) a képzési és kutatási szakasz: kurzusok, kutatómunka, gyakran oktatás is. Ezt a komplex vizsga zárja, amely a tudományterület ismeretét és a kutatás addigi eredményeit méri.

4. Kutatási és disszertációs szakasz

A második két évben a kutatás és a doktori értekezés megírása a fő feladat. Az előírt kreditek teljesítése után a hallgató végbizonyítványt (abszolutóriumot) kap. A legtöbb doktori iskola a fokozatszerzéshez lektorált folyóiratban megjelent publikációkat is megkövetel.

5. Fokozatszerzési eljárás és védés

Az értekezést a fokozatszerzési eljárásban nyújtják be; legalább két bíráló (opponens) írásban értékeli, majd nyilvános vitán kell megvédeni. Sikeres védés után az egyetem doktori tanácsa ítéli oda a PhD- (DLA-) fokozatot.

Mennyi idő, és mennyibe kerül?

A képzés 4 év, a védésig gyakran ennél több idő telik el. Állami ösztöndíjas helyen a képzés díjmentes, és a doktorandusz havi ösztöndíjat kap; önköltséges formában fizetni kell. Az aktuális feltételeket és összegeket az adott egyetem doktori iskolájának honlapján érdemes megnézni.

Doktori cím vagy doktori fokozat?

Mindkettő után használható a „dr.” előtag, és a személyi igazolványba is bejegyeztethető. A különbség a tartalomban van: a doktori cím egy szakképzettséghez jár, a PhD tudományos fokozat, önálló kutatómunka eredménye.