Mik azok az üledékes kőzetek?
Az üledékes kőzetek már létező kőzetekből vagy egykor élő szervezetek darabjaiból keletkeznek. A Föld felszínén felhalmozódó lerakódásokból keletkeznek. Az üledékes kőzetek gyakran jellegzetes rétegződéssel vagy rétegződéssel rendelkeznek. A délnyugati sivatagok festői látványa sok esetben rétegzett üledékes kőzetekből álló mezákat és boltozatokat mutat.
Gyakori üledékes kőzetek:
A gyakori üledékes kőzetek közé tartozik a homokkő, a mészkő és a pala. Ezek a kőzetek gyakran a folyókban szállított és a tavakban és óceánokban lerakódott üledékként keletkeznek. Az üledék eltemetésekor vizet veszít, és kőzetté cementálódik. A tufás homokkő vulkáni hamut tartalmaz.
Klasztikus üledékes kőzetek:
A klasztikus üledékes kőzetek a kőzetek azon csoportja, amelyre a legtöbben gondolnak, amikor az üledékes kőzetekre gondolnak. A klasztikus üledékes kőzetek a már meglévő kőzetek darabjaiból (klasztokból) állnak. A kőzetdarabok az időjárás hatására fellazulnak, majd valamilyen medencébe vagy mélyedésbe kerülnek, ahol az üledék csapdába esik. Ha az üledék mélyen betemetődik, akkor tömörödik és cementálódik, és üledékes kőzetet alkot. A klasztikus üledékes kőzetek részecskéi a mikroszkopikus méretű agyagtól a hatalmas sziklákig terjedhetnek. Nevüket a rögök vagy szemcsék mérete alapján kapták. A legkisebb szemcséket agyagnak, majd iszapnak, végül homoknak nevezik. A 2 milliméternél nagyobb szemcséket kavicsoknak nevezik. A palakő főként agyagból, az iszapkő iszapméretű szemcsékből, a homokkő homokméretű klasztokból, a konglomerátum pedig homok- vagy iszapmátrix által körülvett kavicsokból áll.
Biológiai üledékes kőzetek:
A biológiai üledékes kőzetek akkor alakulnak ki, amikor nagyszámú élőlény elpusztul. A kovakő egy példa erre a kőzettípusra, és ez az egyik módja a mészkő kialakulásának. A mészkő közvetlenül a vízből történő kicsapódás révén is kialakulhat.
