Mik azok a vulkáni kőzetek?

Az ágneses kőzetek (a latin tűz szóból) forró, olvadt kőzet kristályosodásakor és megszilárdulásakor alakulnak ki. Az olvadék a Föld mélyén, aktív lemezhatárok vagy forró pontok közelében keletkezik, majd a felszín felé emelkedik. Az olvadt kőzetek két csoportra oszthatók, intruzív és extruzív kőzetekre, attól függően, hogy az olvadt kőzet hol szilárdul meg.

Intruzív vulkáni kőzetek:

Az intruzív vagy plutonikus vulkáni kőzetek akkor keletkeznek, amikor a magma mélyen a Föld belsejében reked. Az olvadt kőzet nagy gömbjei a felszín felé emelkednek. A magma egy része táplálhatja a földfelszíni vulkánokat, de a legtöbbje a föld alatt reked, ahol nagyon lassan hűl le sok ezer vagy millió éven át, amíg meg nem szilárdul. A lassú lehűlés azt jelenti, hogy az egyes ásványszemcséknek nagyon hosszú idő áll rendelkezésükre, így viszonylag nagyra nőnek. Az intruzív kőzetek durva szemcsés szerkezetűek.

Extrúzív vulkáni kőzetek:

Az extrúzív, vagy vulkáni eredetű vulkáni kőzetek akkor keletkeznek, amikor a magma kilép és lehűl a Föld felszíne felett (vagy nagyon közel). Ezek azok a kőzetek, amelyek kitörő vulkánoknál és szivárgó hasadékoknál keletkeznek. A magma, amelyet lávának neveznek, amikor az olvadt kőzet a felszínen tör ki, szinte azonnal lehűl és megszilárdul, amikor a légkör viszonylag hűvös hőmérsékletének kiteszi. A gyors lehűlés azt jelenti, hogy az ásványi kristályoknak nincs sok idejük növekedni, ezért ezek a kőzetek nagyon finomszemcsés vagy akár üveges szerkezetűek. A leoltott lávában gyakran forró gázbuborékok rekednek, amelyek buborékos, hólyagos textúrát alkotnak.