Miért bújik hozzám a kutya? Állatszakértők elmagyarázzák, hogyan lehet kötődni a kölyökkutyához
Minden kutyatulajdonos átélte már legalább egyszer: hazaérsz egy nehéz munkanap vagy egy hosszú utazás után, és a lelkes kölyköd a karjaidba ugrik, nyalogatásért és ölelésért könyörögve. Aztán mégsem. Szóval, mi a helyzet?
Miért szeretnek a kutyák néha ölelkezni, máskor meg nem? Honnan tudod megállapítani, hogy kutyád egyáltalán akar-e ölelkezni, és vajon a fajta szerepet játszik-e a kutya ragaszkodásának mértékében?
Miért szeretnek a kutyák ölelkezni?
„A kutyák azért ölelkeznek, hogy melegséget kapjanak, kötődjenek a családtagjaikhoz vagy a falkájukhoz, és mert olyan vegyi anyagokat és hormonokat szabadítanak fel, amelyek hatására jól érzik magukat” – mondja Bernal.
Amikor a kutyák összebújnak velünk, az agyukban oxitocin nevű jó közérzetet keltő hormon szabadul fel, „ami megerősíti az érintés és a kötődés iránti vágyukat és örömüket” – teszi hozzá.
Az ölelés iránti vágy a kutyák háziasításában gyökerezik – a kutyák az emberrel való együttlétre fejlődtek ki -, de köze van ahhoz az evolúciós szempontból sokkal alapvetőbb vágyhoz is, hogy más kutyákkal társas csoportokban legyenek.
„A vadon élő kutyák és a fiatal kölyökkutyák gyakran ölelkeznek az alomtestvéreikkel és az anyjukkal a kötődés és az alárendeltség kimutatásának módjaként” – mondja Chyrle Bonk, a Hepper állatorvosa az Inverse-nek.
„Amikor a kutyád összebújik veled, azzal a teljes bizalmát és szeretetét mutatja a kapcsolatotok iránt” – teszi hozzá Bonk.
„A kutyák természetüknél fogva falkaállatok, így az érintés és a szeretet erős szeretetnyelv” – magyarázza tovább Bernal.
Az ölelés azonban egészen mást jelenthet a kutyáknak, mint az embereknek – teszi hozzá. Ez akár egy másik tipikus kutyás viselkedéshez is vezethet: Zoomies.
„Egyes kutyák számára, különösen azok számára, akik fiatalabbak és tanulnak játszani, az ölelés egy olyan elfoglaltság lehet, amely izgatja őket, ami hiperaktivitási időszakhoz vagy a klasszikus zoomies-okhoz vezethet az otthonodban” – teszi hozzá Bernal.
Az ölelgetés agresszióba is átfordulhat, ha egy másik személy van a közelben, és a kutya úgy érzi, hogy védi kedvenc szülőjét.
Hogyan szeretnek a kutyák ölelkezni?
Az ölelkezésnek majdnem annyi formája létezik, ahány kutyafajta van a világon: ölelés, hasvakarás, fülvakarás, simogatás, a kutya arcának bölcsőzése… a lista folytatható.
„A kutyák különböző módon szeretik, ha ölelgetik őket. Vannak, akik inkább az ölünkbe bújnak, míg mások egy kicsit távolságtartóbbak, de megengedik a hassimogatást vagy a fülvakargatást” – mondja Bonk.
A kutya kényelmének elsőbbséget kell élveznie az Ön igényével szemben.
„Ha nem akar az öledben lenni, menj le a szintjükre, és ülj le melléjük a földre” – mondja Bonk. „Ne kényszerítse a kutyusát olyan pozícióba, ami számára kényelmetlen, és figyeljen a feszülés vagy a fülének felszegése jeleire, hogy tudja, ha nem tetszik neki a dolog.”
Általánosságban elmondható, hogy a kutya testhelyzete segíthet irányítani az interakciót:
„Egyes kutyák a hátukra fordulnak, hogy hasmasszázst kérjenek, mások pedig teljesen védve tartják a hasukat, és csak a hátuk vagy a fülük vakargatását kérik” – magyarázza Bonk.
Ahogy idővel kötődést alakítasz ki a kutyáddal, megismerheted az ölelés kedvenc formáit és a szeretetre vágyó időpontokat.
Egyes kutyák szeretik az ölelgetést, így ha a kanapén ülsz, keresni fogják „a gyengéd simogatást azzal, hogy a fejüket a combodra helyezik” – mondja Bernal.
Más kutyák lelkesen átfordulnak, amikor Ön mellett sétál, esetleg jelezve, hogy hasmasszázst szeretnének.
Kezdetben próbáljuk meg elkerülni a kutya fejének simogatását, és inkább a mellkasával kezdjük.
„Általában a legtöbb kutya nem szeretné, ha a feje fölé nyúlnánk, hogy a feje tetején simogassuk meg, mivel ezt fenyegetőnek érezheti. A mellkas simogatása biztonságos kezdeti lehetőség lehet” – mondja Katherine Pankratz, szakvizsgázott állatorvosi viselkedéskutató az Inverse-nek.
De azt az elképzelést is meg kell kérdőjeleznünk, hogy minden kutya mindig azt szeretné, ha megölelnék.
„Egy kutya ölelkezési hajlandósága nagyban függ a személyiségétől. Egyesek jobban szeretik, mint mások” – mondja Bonk.
„Még azok a kutyák is, akik szeretik, ha megsimogatják őket, nem biztos, hogy mindig azt akarják, hogy megérintsék őket” – teszi hozzá Pankratz. „Az ölelgetés élvezetes lehet a kutyák számára – még inkább, ha van választásuk és irányításuk”.
Honnan tudod, hogy a kutyád akarja-e, hogy megölelgessék?
Számos tanulmány szerint az emberek szeretik megölelni a kutyákat, és mentális egészségügyi előnyökkel jár, ha megérintik és játszanak kutyabarátjaikkal.
De nem mindig egyértelmű, hogy a kutyák viszont akarják-e, hogy megöleljék őket. Stanley Coren kutyapszichológiai szakértő az interneten elérhető fotókat tekintette át, amelyeken emberek ölelgetik kutyáikat, hogy felmérje a kutyák testbeszédének jeleit. Mint Coren a Psychology Today című szaklapban beszámol róla, a képek 81,6 százalékán a kutyák kellemetlen érzéseket, stresszt és szorongást mutattak.
Ez egybevág a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint az emberek, különösen a kisgyerekek, borzalmasan értelmezik a kutyák testbeszédét, ami potenciálisan veszélyes interakciókhoz vezet. Egy 2018-as tanulmány szerint a hároméves gyerekek 53 százaléka összetévesztette az agresszív kutyaviselkedést annak jeleként, hogy a kutya boldog.
„A kutya testbeszédének jó megértése és a szoba olvasásának képessége is kulcsfontosságú ahhoz, hogy meghatározzuk, hogyan reagál a kutya az érintésre” – mondja Bernal.
Íme néhány ökölszabály, amit érdemes szem előtt tartani:
1. Hagyja, hogy a kutya magához jöjjön, vagy kérje a gazdája engedélyét.
„A kutyák úgy adják tudtodra, ha szeretnének ölelgetni, hogy odajönnek hozzád, vagy úgy, hogy lógnak, amikor odamész hozzájuk” – mondja Bonk.
Pankratz hangsúlyozza, hogy mindenképpen hagyni kell, hogy a kutya tegye meg az első lépést, ha ismeretlen számodra.
„Mindenekelőtt kérjünk engedélyt a kutya gazdájától, hogy megközelíthessük a kutyáját, és kapcsolatba léphessünk vele” – mondja Pankratz.
2. Figyeld a kutya testbeszédét
„A kutya viselkedésének leolvasása kulcsfontosságú ahhoz, hogy megértsük a jeleit annak, hogy lelkesedik vagy nem annyira lelkesedik az összebújásért” – mondja Bernal.
A következő testbeszédjelek jelezhetik, hogy a kutya nyitott a háziállatokra:
- A farok csóválása
- Szemkontaktus
- Forgolódás
A fejének, mancsának vagy testének a személyes térbe manőverezése.
„Néhány kölyökkutya még egy lelkes mancsbökéssel vagy gyengéd, játékos beszélgetéssel is jelzi kedvenc szülőjének, hogy tudassa vele, hogy még több ilyen kellemes simogatást szeretne” – mondja Bernal.
De könnyen félre is lehet értelmezni néhány ilyen viselkedést. Pankratz szerint a farokcsóválás azt jelenti, hogy a kutya érzelmeket érez, és előre akar menni – a körülményektől függően lehet boldog vagy félelmetes.
„Az arcvonások és a testtartás sokkal értékesebbek a kutya érzelmi állapotának meghatározásához”, mint a farka, mondja Pankratz.
Kérjük, figyeljen a kutya feszültnek érzett jelekre, és adjon neki teret. Ezek a jelek közé tartoznak:
- Morgó morgás
- Fogak mutogatása vagy vicsorgás
- Feszülés
- A fülek behúzása
- A súlyuk áthelyezése
- Tartják a távolságot
Ha ismeretlen kutyákról van szó, legyünk még óvatosabbak. Az idegen kutyának nyújtott kéz reflex lehet a kutyabarátoknak, de ez veszélyes játék.
„Belenyúltál a kezeddel a kutya terébe, néha anélkül, hogy teljes mértékben felmérted volna a kutya kényelmét vagy beleegyezését az interakcióba” – mondja Pankratz.
„Egy alternatív megközelítés az lenne, ha nem fenyegető módon – gyakran oldalra fordulva és leguggolva – közelítenénk a kutyától távolabb” – teszi hozzá.
Ne bámuljon fejjel előre, helyette fordítsa a fejét kissé jobbra. Hasonlóképpen ne nyújtsa ki a kezét, hanem tartsa elérhető közelségben a teste mellett, hogy a kutya megszaglászhassa vagy megérinthesse.
Ezek a viselkedések azt sugallhatják, hogy egy ismeretlen kutya nyitott a veled való interakcióra:
- Lágyan tátott száj
- Laza, kacskaringós testtartással közeledik, vagy hozzád hajol.
- Lágy izmok az arcon vagy nyugodt szemek
3. Döntse el, hogy a kutya szereti-e az ölelést – és értékelje újra.
Lehet, hogy a kutya elfogadta az érintésedet, de még mindig figyelned kell a testbeszédére, hogy lásd, a gesztusaid élvezik-e vagy zavarják.
„Ha a szemhéjuk a boldogság állapotában lóg, a testük ellazult és a tiédhez idomul; akkor nyugodtan következtethetsz arra, hogy teljesen elégedett” – mondja Bernal.
„Ha feszültek, idegesek, vagy az agresszió jeleit mutatják morgó morgással vagy a fogaik vizuális megjelenésével, akkor más megfontolások is lehetnek, amelyek miatt aggódnak” – magyarázza.
A simogatás lényegében olyan, mint egy kézfogás: A testbeszédet kell olvasni, hogy a megfelelő pillanatban befejezzük a kézfogást, és továbblépjünk. Ha nem így teszel, kínos lehet a dolog. Ugyanez vonatkozik a kutyaölelgetésre is.
Pankratz szerint a simogatási beleegyezési tesztek is segíthetnek felmérni a kutya reakcióját. A teszthez mindössze annyit kell tennie, hogy:
- Kölcsönhatásba lépni a kutyával
- Állítsa le a
- Nézze meg, mit tesznek ezután
Az „igen” azt jelentené, hogy nyilvánvalóan vágyat mutat arra, hogy ismét kapcsolatba lépjen önnel. Például közelebb megy hozzád, rád támaszkodik, vagy hozzád dörgölődik. A „nem” úgy hangozhat el, hogy a kutya eltávolodik vagy mozdulatlan marad.
A szakértők szerint ugyanolyan fontos megérteni, hogy a kutya mikor akar egyedül lenni, mint azt, hogy mikor akar ölelkezni.
Melyik kutyafajták szeretnek ölelkezni?
Minden kutyának megvannak a maga élettapasztalatai és preferenciái – hasonlóan bármelyik emberhez. A genetika csak egy a sok tényező közül, amely alakíthatja, hogy egy kutya mennyire lehet ragaszkodó az emberhez.
„A kutyafajtákon túl számos más tényező is befolyásolhatja, hogy egy kutya szeretne-e ölelkezni vagy sem, többek között a korai élettapasztalatok és a szocializáció, a folyamatos tanulási tapasztalatok és a fizikai egészségi állapot” – magyarázza Pankratz.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy nincsenek lektorált tanulmányok, amelyek azt vizsgálják, hogy az egyes kutyafajták mennyire ölelkezősek egymáshoz képest – teszi hozzá Pankratz.
A szakértők szerint egyes kutyafajtákról az évek során a tulajdonosoktól származó anekdotikus bizonyítékok alapján ismert, hogy ragaszkodóbbak.
„A legkedvesebb fajták némelyike meglepő lehet, mivel túl nagyok ahhoz, hogy ölbeli kutyák legyenek” – mondja Bonk.
A legkedvesebb fajták közé tartoznak:
- Golden retrieverek
- Labradorok
- pomerániaiak
- Mopszok
- Chihuahuák
- Shitzuk
- Chihuahuák
- Newfoundlandiek
- Máltaiak
De még ha a listán szereplő nagytestű kutyák nem is tudnak az ölünkbe bújni, Bernal szerint a nagyobb kutyák gyakran „a méretük nem akadálya annak, hogy szorosan hozzánk bújjanak”. Szóval csinálj helyet a kanapén.
Természetesen a „mentőkutyák is lehetnek ugyanolyan bújósak”, mint bármely más kutya, mondja Bernal. Ez nem csak a fajtával függ össze (igen, léteznek morcos golden retrieverek).
A szabály alól mindig vannak kivételek, „ezért válassza ki a családjának megfelelő kutyát” – mondja Bernal -, és a megfelelő párosítás megtalálása érdekében vegye figyelembe a fajta általános jellemzőit és a család életmódját.
Miért nem szeret a kutyám többé ölelkezni?
A szakértők szerint, ha a kutyája korábban az ölelgetés királynője volt, de már nem érdekli a szeretgetés, az aggasztóbb egészségügyi problémák jele lehet.
„Ha olyan kutyád van, akinek látszólag hirtelen megváltoznak a preferenciái, akár az ölelgetésből távolságtartóvá válik, akár távolságtartóból tépelődővé változik, lehetséges, hogy ennek a változásnak valamilyen egészségügyi probléma lehet az oka” – mondja Pankratz.
Ahogy a kutyák idősödnek vagy megváltozik az egészségi állapotuk, úgy változhat az érintésekkel kapcsolatos preferenciájuk is – mert az a hely, ahol egykor szívesen kaptak simogatást, most már fáj, vagy egy pozíció túl kényelmetlen számukra – mondja Bernal.
„Az olyan viselkedés, mint például az, hogy látszólag visszahúzódnak az ágyukba, feszélyezettséget vagy agressziót mutatnak, vagy egyszerűen csak vonakodnak összességében csatlakozni, azt jelezheti, hogy valami komolyabb dolog állhat a háttérben” – teszi hozzá.
Ha ilyen hangulatváltozásokat észlel, azonnal keresse fel állatorvosát.
„Az állatorvos fel tudja mérni kedvence egészségi állapotát, ki tudja zárni a lehetséges aggályos egészségügyi állapotokat, és szükség esetén szakemberhez, például szakvizsgázott állatorvosi viselkedésszakértőhöz irányíthatja Önt” – mondja Pankratz.