Mi van a lávalámpa belsejében?
Nem véletlen, hogy csak keveseknek van pontos elképzelésük arról, hogy mi van a lávalámpák belsejében, mivel a gyártók köztudottan szűkszavúak a szigorúan titkos receptjeikről. Ennek ellenére, ha tudjuk, hogyan működnek a lávalámpák, az mindenképpen fényt derít arra, hogy milyen típusú összetevők lehetnek benne, és az iparág szakemberei is megosztottak néhány nyomot az évek során.
Elég, ha csak ránézel egy lávalámpára működés közben, ennyit elárulhatsz: Két különböző anyag van benne, amelyek nem keverednek.
Bryan Katzel, a Schylling nevű lávalámpás cég termékfejlesztési alelnöke a Business Insidernek elmondta, hogy a vizesnek tűnő alapfolyadék többnyire víz, színes festék és a gombásodás kialakulását megakadályozó vegyi anyagok keveréke. A másik összetevő, amely a lámpa körül lebegő pszichedelikus, lassan változó alakzatokat formálja, elsősorban viaszból készül. Schylling esetében ez paraffinviasz, egy kőolaj alapú viasz, amely általában gyertyákban és kozmetikai termékekben található.
Mivel a viasz és a víz keveréke különböző sűrűségű, nem keveredik egymással. De ha valaha is hagyott már egy ideig állni egy olajalapú salátaöntetet, valószínűleg tudja, hogy a különböző sűrűségű folyadékok általában erősen elkülönülő rétegekben helyezkednek el. Akkor miért tűnik úgy, hogy a lávalámpában lévő viasznak olyan nehéz eldöntenie, hogy hova akar kerülni?
Itt jön be az, amit Katzel „lávamágiának” nevez. Általában, mivel a viasz kisebb sűrűségű, mint a víz, egyszerűen ráülne a víz tetejére. A lávalámpákban azonban a vízalapú folyadékot vegyszerek titkos kombinációjával keverik össze, amely a viaszhoz hasonló sűrűséget ad neki.
Amikor a lámpát kikapcsolják, a viasz valamivel sűrűbb, mint a víz, és a lámpa alján fog pihenni. Amikor bekapcsolja a lámpát, a lámpa alján lévő izzó felmelegíti a viaszt, amitől az kitágul, veszít a sűrűségéből, és felemelkedik a lámpán keresztül. Mire a tetejére ér, lehűl, összehúzódik, és elkezd visszaesni az aljára, ahol a folyamat addig ismétlődik, amíg ki nem húzod a dugót.
A tökéletes sűrűség eléréséhez szükséges vegyi anyagok titkos keveréke az egyes lávalámpa gyártók sajátja lehet, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem próbáltak már otthon is lávalámpát készíteni. A Myria.com szerint egyesek úgy csinálták, hogy a viaszt száraztisztító folyadékkal vagy féktisztítóval (perklor-etilén) keverték össze, a vizet pedig tiszta sóval és fagyállóval (etilén-glikol) keverték.