Olvad az Antarktisz?

Hideg, jeges, pingvinek, kék bálnák és albatroszok otthona. És persze a világ hét kontinensének egyike. Így van! A mai nap az Antarktiszról szól.

Az Antarktisz évszázadok óta lenyűgözi az embereket szerte a világon. Felfedezők igyekeztek oda utazni – és ehhez jéggel teli, alattomos vizeken keltek át. A tudósok évtizedek óta tanulmányozzák az ottani időjárást, élővilágot és geológiát. Ma számos szakértő osztja meg velünk, hogy mit taníthat nekünk a világ leghidegebb kontinense az éghajlatváltozásról.

Az Antarktisz jégtakarója átlagosan körülbelül 2,4 kilométer vastag. Különböző területeken a jég vastagsága eléri a három mérföldet (4,8 km), vagy akár egy mérföldet (1,6 km) is. Az Antarktisz jege több ezer éves tömörült hó eredményeként jött létre. Az utóbbi néhány évtizedben azonban a tudósok arról számoltak be, hogy a jég olvad.

Milyen gyorsan olvad az Antarktisz? Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Az Antarktisz jégvesztesége nem lineárisan következett be. Ez azt jelenti, hogy nem egyenletes csökkenésről van szó. Valójában az olvadás üteme évről évre nagymértékben változhat. A tudósok mégis arra figyelmeztetnek, hogy a kontinens jégtakarója zsugorodik.

A szakértők szerint az Antarktisz jégtakarójának olvadását a világszerte emelkedő hőmérséklet okozza. Az éghajlatváltozás felmelegíti a világ óceánjait, és hatással van a Föld óceánjainak áramlataira. Ezek az áramlatok több meleg vizet szállítanak az Antarktiszra, mint amennyit valaha is mértek.

A Nyugat-Antarktisz az a régió, amelyet leginkább érintenek ezek a meleg vizek. Nagy része a tengerszint alatt fekszik. Ez fokozottan veszélyezteti a melegedő óceánok miatt. A terület alatt áramló meleg tengervíz felgyorsítja az olvadási folyamatot is. Sok szakértő különösen aggódik a nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccser miatt. Riasztó ütemben olvad.

Talán csodálkozol, hogy mindez miért fontos. Hiszen a legtöbb ember messze él az Antarktisz olvadó gleccsereitől. Azonban, ahogy a tudósok figyelmeztetnek, bármelyik kontinensen bekövetkező változások hatással lehetnek a világ többi részére. Valójában az Antarktisz olvadó jege óriási globális hatással lehet.

Napjainkban a bolygó olyan ütemben melegszik, ami riasztóan hat a tudósokra. Ha ez így folytatódik, az antarktiszi jég olvadása a tengerszint drasztikus emelkedéséhez vezethet. Az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló emberi tevékenységektől függően ennek változatos következményei lehetnek. Az Antarktisz olvadó jégtakarója 2100-ra három és hat centiméter közötti emelkedést okozhat a tengerekben.

Ez talán nem hangzik túl soknak. Egy ilyen emelkedés hatásai azonban komoly problémákat okozhatnak. Növeli az árvizeket, különösen a partközeli területeken. A tengerszint nagymértékű emelkedése akár lakhatatlanná is teheti egyes térségeket. Ez világszerte milliók számára okozhatja azt, hogy éghajlati menekültekké válnak.

Megállíthatja-e az ember az Antarktisz olvadását? Valószínűleg nem, de a szakértők szerint az ember lelassíthatja a folyamatot. Jelenleg 192 ország és az Európai Unió tagja a Párizsi Megállapodásnak, amely a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére törekszik. Célja, hogy a 21. század végéig 1,5 és 2°C között korlátozza a globális felmelegedést.

Ha a nemzetek elérik ezt a célt, az lelassítja az antarktiszi jégtakaró olvadását. Hogyan segíthet? Figyeljen oda a szénlábnyomára. Beszélje meg családjával, hogyan csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. És ami talán a legfontosabb, forduljon választott képviselőihez. Csak nagyszabású, globális szintű változtatásokkal lehet valóban változtatni az Antarktiszon.