Hogyan termel a Nap energiát?
A Nap a Naprendszerben minden élet alapja. Nélküle nem léteznénk. Valójában a földi élet sem létezne, legalábbis az általunk ismert formában. A Nap olyan nagy, hogy gravitációs mezeje valójában a rendszerünkben lévő összes bolygót pályán tartja. De a Nap nem csak nagy, hanem erőmű is.
Talán kíváncsiak vagytok, hogyan termel a Nap energiát? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, először is mélyen belemerülünk a Nap magjába. Megtudjuk, hol termeli a Nap az energiát, és hogyan jut el egészen a Földig és a Naprendszer többi bolygójáig. Aztán megtudjuk, hogy valójában mekkora is a Nap.
Olvass tovább, hogy megtudd a választ a kérdésre: hogyan termel energiát a Nap, és még sok minden mást is!
A Nap egy csillag?
A Nap a Naprendszerünk középpontjában helyezkedik el; G2 V csillagnak minősül. A „V” jelölés azt jelzi, hogy törpecsillagról van szó. A „G2” megjelölés a Napot a második legforróbb csillagtípusnak minősíti a G osztályban. A Nap a Naprendszerünk uralkodó csillaga; olyan nagy, hogy gravitációja a Földet és a többi bolygót is pályán tartja körülötte.
Milyen energiát termel a Nap?
A Nap fényt és hőt termel, amelyet sugárzás formájában bocsát ki. A Nap mélyén a gravitáció és a nyomás magfúziót okoz, amelyből a Nap energiát nyer. A Földön ezt az energiát fényként (látható és láthatatlan tartományban egyaránt) és hő formájában látjuk és érezzük.
A Nap energiája: A magból kifelé
Amikor megpróbáljuk megválaszolni a kérdést: hogyan termel a Nap energiát, fontos megérteni, hogy hol zajlanak a Nap energiatermelő reakciói. A Nap esetében ez a válasz megtévesztően egyszerű. A Nap rétegekből áll, akárcsak egy hagyma. De a Földdel ellentétben a Napnak nincs szilárd felszíne. Inkább van egy küszöb a nagy plazmatest és a hihetetlenül forró légköri zónák között, amelyek több száz kilométerre sugárzanak ki a testből.
Fedezzük fel, hogyan és hol termel energiát a Nap.
1. Mag
A mag a Nap legforróbb része. Átlagosan körülbelül 27 000 000 Fahrenheit-fokos. Ez a sárga csillag erőműve; itt zajlanak a Nap fényét és hőjét létrehozó nukleáris reakciók. A Nap a magjában termel energiát, ahol a rendkívüli gravitáció hihetetlen nyomást hoz létre. Ez a nyomás hatására a magban lévő hidrogénatomok olyan nagy erővel ütköznek egymással, hogy valójában egy új elemet, héliumot hoznak létre.
A válasz a kérdésre: hogyan termel energiát a Nap, ebben a folyamatban rejlik. Ezt hívják magfúziónak, és ez hozza létre azt a hőt és fényt, amelyre minden élőlény a Földön támaszkodik. A magból mindez a hő kifelé sugárzik, és a Nap rétegein és légköri zónáin keresztül terjed.
2. A sugárzási és konvekciós zónák
Ahogy a Nap magjától kifelé haladunk, magának a Napnak minden egyes rétege fokozatosan hűvösebb az előzőnél. A sugárzási zóna a magot veszi körül. Hőmérséklete 7-12 millió Fahrenheit-fok között mozog a mag közelében. Ennek a zónának a külső szélei közelebb vannak a 2-4 millió fokhoz. A magból érkező hősugárzás melegíti a sugárzási zónát. Ez a hősugárzás a magban lévő hélium- és hidrogénatomok által kibocsátott fotonok hatására jön létre.
A következő zóna a konvekciós zóna. Ez a zóna 4 millió Fahrenheit-fokos hidegben helyezkedik el. Tele van bugyborékoló plazmával, amely a sugárzási zóna hőjét kifelé adja át, mint a fazékban forró víz. A konvekciós zóna pereme az, amit lazán a Nap felszínének nevezhetünk. Ez a folyékony plazmából álló „felszín” azonban olyan forró, hogy folyadékok és szilárd anyagok valójában nem létezhetnek ott.
3. A fotoszféra, a kromoszféra és a korona
A Nap testén túl helyezkedik el a Nap légköre. Amikor azt a kérdést vizsgáljuk: hogyan termel a Nap energiát, fontos megjegyezni, hogyan jut ki ez az energia.
A nap légkörének felszíni rétegét fotoszférának nevezzük; körülbelül 10 000 Fahrenheit-fokos hőmérsékleten helyezkedik el. Ez az a réteg, amely a fényt termeli, amely megvilágítja a napunkat.
A következő réteg a kromoszféra; ez a réteg 7000-11000 Fahrenheit-fok között mozog. A kromoszféra 200 mérfölddel emelkedik a Nap „felszíne” fölé.
A nap légkörének utolsó rétegét koronának nevezzük. A várakozással ellentétben ez a réteg valójában a Nap egyik legforróbb része. A korona elérheti az 1,8 millió Fahrenheit-fokot, és több ezer mérfölddel túlnyúlik a Nap „felszínén”. És a legjobb rész? Senki sem tudja, hogy a korona miért sokkal forróbb, mint a fotoszféra vagy a kromoszféra.
4. A Földön túl
Miután az összes fény és hő utat tört magának a Napon és annak légkörén keresztül, 93 millió mérföldet kell megtennie, hogy elérje a Földet. Ez a fény és hő alkotja a Nap besugárzását; nélküle nem lenne éghajlat. A Nap nélkül nem lenne fény, nem lenne hő, és nem lenne élet a Földön. Ezért olyan fontos megérteni, hogyan termel a Nap energiát.
Mekkora a Nap?
A 4,5 milliárd éves Nap 93 millió kilométerre van a Földtől. A Naphoz képest a Föld aprócska. A Nap sugara 109-szer nagyobb, mint a Földé. A Föld tömege mindössze 1/743-ad része a Nap tömegének, amely a Naprendszerünk tömegének több mint 99%-át teszi ki!