Az egyszarvúakról szóló mítoszoknak volt-e valóságalapjuk?
Az egyszarvúak egy legenda, de egyre több bizonyíték van arra, hogy a legendát egy valódi állat ihlette.
Először is vissza kell mennünk az egyik legrégebbi nyugati beszámolóhoz, amelyet az ókori római történész, Plinius írt az egyszarvúról. Ő úgy írta le, mint egy vad állatot, amely mélyen bömbölő kiáltással, lótesttel, elefántlábbal, vaddisznófarokkal és egy három láb hosszú szarvval a homloka közepén.
Ez elég egyértelmű támpontnak tűnik ahhoz, hogy az egyszarvú valójában nem más, mint egy orrszarvú.
Nos, paleontológusok felfedezték egy orrszarvúhoz hasonló őskori állat maradványait, amelynek hatalmas szarv lehetett a homlokán, és Ázsiában élt. Elasmotherium sibiricumnak, azaz szibériai egyszarvúnak nevezték el. A legnagyobb példány tizenöt láb hosszú volt, és nyolcezer kilót nyomhatott. 2016-ban egy orosz és kazah paleontológusokból álló csapat talált egy mindössze huszonkilencezer éves Elasmotherium-koponyát. Ebben az időben az emberek már barlangrajzokat készítettek és Ázsiában éltek, így a kettő kapcsolatba kerülhetett egymással.
A tudományban mindig az a legjobb, ha a legegyszerűbb magyarázatot választjuk, amely megfelel a bizonyítékoknak. Más tudósok már jóval Plinius előtt, az ókori Indiáig vezették vissza az egyszarvú legendát, és meggyőződésük, hogy az egyszarvú nem más, mint az indiai orrszarvú.
Tehát akár Elasmotherium, akár rinocérosz, az egyszarvúak alapja lehet valami valós dolog.
