Mi a diszlexia?

A diszlexia olyan tanulási nehézség, amely elsősorban az olvasási és írási készségeket érinti. Azonban nem csak ezeket a készségeket érinti. A diszlexia valójában az információfeldolgozásról szól. A diszlexiás embereknek nehézséget okozhat a látott és hallott információk feldolgozása és megjegyzése, ami hatással lehet a tanulásra és az írás-olvasási készségek elsajátítására. A diszlexia más területekre is hatással lehet, például a szervezési készségekre.

Fontos megjegyezni, hogy a másként gondolkodásnak vannak pozitívumai is. Sok diszlexiás ember erősségeket mutat olyan területeken, mint az érvelés, valamint a vizuális és kreatív területek.

A diszlexia meghatározása

A BDA elfogadta a diszlexia Rose (2009) szerinti meghatározását:

A diszlexia olyan tanulási nehézség, amely elsősorban a pontos és gördülékeny szóolvasás és helyesírás képességeit érinti. A diszlexiára jellemzőek a fonológiai tudatosság, a verbális memória és a verbális feldolgozási sebesség nehézségei. A diszlexia az értelmi képességek teljes skáláján előfordul. A legjobban egy kontinuumként, nem pedig különálló kategóriaként képzelhető el, és nincsenek egyértelmű határvonalak. A nyelv, a motoros koordináció, a mentális számítás, a koncentráció és a személyes szerveződés terén is jelentkezhetnek egyidejűleg fellépő nehézségek, de ezek önmagukban nem jelentik a diszlexia jeleit. A diszlexiás nehézségek súlyosságát és fennállását jól jelzi, ha megvizsgáljuk, hogyan reagál vagy reagált az egyén a megalapozott beavatkozásra.

E jellemzők mellett:

A Brit Diszlexia Szövetség (BDA) elismeri a vizuális és auditív feldolgozási nehézségeket, amelyeket egyes diszlexiás egyének tapasztalhatnak, és rámutat arra, hogy a diszlexiás olvasók a tanulási folyamatot befolyásoló képességek és nehézségek kombinációját mutathatják. Egyesek más területeken is rendelkeznek erősségekkel, például a tervezés, a problémamegoldás, a kreatív készségek, az interaktív készségek és a szóbeli készségek terén.

BDA (2010)