Miért szeretik a macskák a macskamentát?

Van egy dolog, amit a kis- és nagymacskák mindennél jobban szeretnek: a macskamenta. Úgy tűnik, hogy már egy csepp is eufóriába ejti macskabarátjainkat.

Sőt, a tudósok még azt is felfedezték, hogy a vadon élő nagymacskák is tanúsítják ezt a viselkedést. Mi a titka tehát annak, hogy a macskamenta ilyen hatással van szőrös barátainkra?

Mi is valójában a macskamenta?

A macskamenta és az ezüstszőlő két olyan növény, amely legalábbis látszólag kábulatba ejti a macskákat. A mentafélék családjába tartozó macskamenta különbözik az ezüstszőlőtől, amely a virágos növények Actinidiaceae családjába tartozó kivi faj.

Mind a macskamenta, mind az ezüstszőlő hasonló biokémiai molekulákat tartalmaz, amelyek kulcsfontosságúak a macskák viselkedésének megértéséhez. Japán és brit kutatók ezt a macskamentára és ezüst szőlőre adott reakciót vizsgálták, hogy kiderítsék, miért vonzzák a házimacskákat ezek a növények.

A Science Advances című szaklapban közzétett eredményeik szerint ezek a vegyi anyagok, a nepetalakton és a nepetalaktol, mind a macskamentában, mind az ezüstszőlőben vonzóanyagként működnek. Igen, a nepetalakton segít megmagyarázni, miért szeretik a macskák a macskamentát.

Miért szeretik annyira a macskák a macskamentát?

A kutatócsoport megállapította, hogy a macskák evolúciósan azért szeretik a macskamentát, mert az megvédheti őket a szúnyogoktól és esetleg más parazitáktól.

A kutatók ebben a tanulmányban izolálták ezeket a varázslatos macskamenta vegyületeket, a nepetalaktont és a nepetalaktolt, és megmérték a macskák biológiai reakcióit rájuk.

Közvetlenül azután, hogy a macskáknak lehetőséget adtak nepetalaktollal átitatott papírra, hogy megdörzsölhessék magukat, a tudósok szúnyogokat juttattak a környezetbe, és egyszerűen megszámolták a macskákon landoló szúnyogok számát. Megfigyelték, hogy azokat a macskákat, amelyek nem dörzsölték magukat az átitatott papírhoz, nagyobb valószínűséggel támadták meg a szúnyogok.

És ez még nem minden. Megfigyelték, hogy egy jutalmazó útvonal (amit a szakértők μ-opioid rendszernek neveznek), amely a jutalmazó érzéseket, például az intenzív boldogságot szabályozza, aktiválódik, amikor a macskák reagálnak a macskamentára és az ezüstszőlőre.

Bár a kutatók remélik, hogy tovább vizsgálhatják ezeket a kölcsönhatásokat, lényegében bebizonyították, hogy van egy biológiai rendszer, amely a megfigyelt pozitív viselkedés hátterében áll.

Van olyan macska, amelyik utálja a macskamentát?

Általánosságban elmondható, hogy a macskamentára adott pozitív reakciót a macskaféléknél örökletes reakciónak tekintik. A kutatások azonban megfigyelték, hogy a házimacskák mintegy 30 százaléka nem reagál a macskamentára, 20 százalékuk pedig nem reagál a macskamentára, csak közömbösséget mutat.

Ráadásul a tudósok azt találták, hogy a tigrisek közömbösnek tűnnek, amikor macskamentát kínálnak nekik, sőt, az ezüst szőlőre is „rosszallóan” reagáltak: beleszagoltak, elfordultak és elsétáltak. Néhány kutató még arról is beszámolt, hogy néhány tigris a fejét rázta a macskamentára.

Mennyi ideig tart a macskamenta?

A kutatók megfigyelték, hogy a macskák körülbelül 10 percig kapcsolódnak pozitívan a macskamentához, de nem minden macska egyforma. Mivel az ezekre a vegyületekre adott reakció valószínűleg örökletes, az egyes macskák között – és a különböző fajok között is – különbségek lesznek.

Bár a hatásuk számunkra drogszerűnek tűnik, 2012 óta tudjuk, hogy bár pozitív reakciókat váltanak ki, a macskamenta és az ezüstszőlő nem okoz függőséget a macskák számára. Hasonló jutalmazási rendszerről van szó, de nincs bizonyíték a függőséget okozó viselkedésre, és a kutatók szerint ez a macskamenta által aktivált belső endorfinok típusának köszönhető.

Létezik macskamenta kutyáknak?

Sajnos a kutyák macskamentájával kapcsolatban nem sok kutatás létezik. Az 1960-as években azonban egy másik, szintén az ezüstszőlőben található vegyület, az aktinidin a kutatók szerint „némi aktivitást” mutatott a kutyáknál.

Ezt azonban további munkák nem vizsgálták tovább, ahogyan a kutyatulajdonosok általános megfigyeléseit sem, miszerint a csillagánizs a kutyák macskamentája.

A Science Advances című lap kutatói remélik, hogy tovább vizsgálják a macskák macskamentára adott reakciójának biológiáját. Ezáltal segíthetnek megérteni, hogy a kutyák miért nem reagálnak ugyanígy.

„Miért csak a macskákra korlátozódik ez a reakció? Miért nem reagálnak a nem macskafélék a növényre? Ahhoz, hogy választ találjunk, szeretnénk azonosítani a reakcióért felelős gént. A tanulmány eredményeit különböző alkalmazásokban lehet felhasználni, többek között új szúnyogriasztó termékek kifejlesztésében” – mondja a tanulmányt vezető Masao Miyazaki professzor.