Mi a hinduizmus?

Fontos tudni, hogy nem mindenki nevezi hinduizmusnak. Ezt a kifejezést brit felfedezők alkották meg. Egyesek, akik ezt a vallást gyakorolják, védikus vallásnak vagy Szanatana Dharmának (magyarul: „örök törvény”) nevezik. Sokan hindu dharmának is nevezik.

Hányan gyakorolják a hinduizmust? Körülbelül 900 millióan. Valójában ez a harmadik legnagyobb vallás a világon. A hinduizmus legtöbb követője – 95 százalékuk – Indiában él.

A hinduizmust sokféleképpen lehet gyakorolni. A legtöbb hindunak azonban van néhány közös hite. Például az egység nagyon fontos a hinduizmusban. A vallásnak egy Istene van, aki sokféle formában jelenik meg. Mindegyiküket ugyanaz a szellem egyesíti, amelyet Brahmannak neveznek. Ez a szellem minden lélekkel is kapcsolatban áll.

A hinduizmusban az emberek dönthetnek úgy, hogy egy adott istenformát imádnak vagy imádkoznak hozzá. Ennek ellenére a vallás összes istenségét elismerik. Lehet, hogy valaki Visnura, az univerzumot védelmező istenre összpontosít. Mások talán Szaraszvatihoz, a tanulás istennőjéhez imádkoznak. Ott van még Krisna, az együttérzés istene és Lakshmi, a gazdagság és a tisztaság istennője. A hindu isten milliónyi formában jelenik meg.

A hinduizmus két nagyon fontos istensége Brahma, a teremtő, és Siva, a pusztító. A hinduk hisznek abban, hogy Brahma teremtett mindent a világegyetemben. Siva minden 2 160 000 000 évben elpusztítja. Ezzel a teremtés és a pusztítás új ciklusa kezdődik.

Az időnek ez a ciklikus jellege más hindu hiedelmekben is megjelenik. Az egyik példa erre a reinkarnáció. Ez az elképzelés szerint a lélek a halál után több életet is élhet. Minden egyes életben más-más formát ölthet, például növény vagy állat lehet. Ezt a lélek karmája határozza meg – az élet során elkövetett jó és rossz cselekedetek felhalmozódása.

A hagyományos hinduizmus azt is vallja, hogy az emberek a karma alapján különböző kasztokba születnek. A kasztok hasonlóak a társadalmi osztályokhoz. Négy van belőlük: a bráhmanák (papok), a kshatriják (harcosok, királyok), a vaisják (földművesek, kereskedők) és a sudrák (munkások).

Minden kasztnak megvan a maga dharmája, vagyis elvárt viselkedése. A hinduizmus követői úgy vélik, hogy a dharmájuk követésével karmát építhetnek és befolyásolhatják a reinkarnációt. A cél a moksa elérése. Ez az a pont, ahol a reinkarnáció megáll. Az újraszületés helyett a lélek eggyé válik Brahman szellemével.

Indiában a kasztrendszer egykor nagyon szigorú volt. Az emberek nem tudtak elmozdulni abból a kasztból, amelybe születtek. Ez az utóbbi évtizedekben lassan kezdett megváltozni. Olyan vezetők, mint Mahatma Gandhi segítettek megváltoztatni az emberek kasztokról alkotott nézeteit.