Megfulladhatnak a halak?
Megfulladhatnak a halak? Mi a helyzet más fajokkal, amelyek a víz alatt töltik életüket? Elmagyarázzuk a víz alatti légzés tudományát és azt, hogy mi romolhat el.
Tekintettel arra, hogy a halak a víz alatt élnek és lélegeznek, lehetetlennek tűnik, hogy megfulladjanak. A kérdés mégis fennáll, és mint a legtöbb, az élővilággal kapcsolatos dolog esetében, a válasz nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt várnánk…
Megfulladhatnak-e a halak?
A Collins Concise Dictionary szerint a fulladás „folyadékba merülve meghalni vagy megölni” – tehát nem, a halak nem fulladhatnak meg. Azonban megfulladhatnak, ha az édesvíz nem tartalmaz elegendő oldott oxigént – akár az eutrofizáció (tápanyagtöbblet), akár a szárazság miatt.
Sok halnak folyamatosan úsznia kell, hogy a kopoltyújuk mellett mindig áramoljon víz. Ez a helyzet a legtöbb cápánál, ezért nem tudnak életben maradni, ha a cápauszonyleves piacát ellátó halászok az uszonyaik eltávolítását követően visszadobják őket a tengerbe. Az uszony nélküli cápa nem tud úszni, ezért megfullad.
Egyes halak azonban képesek vizet pumpálni a szájukon keresztül és a kopoltyúikon keresztül, ami azt jelenti, hogy képesek megállni az úszást. Ilyen faj például a dajkacápák, a ráják és a ráják.
A halak akkor is megfulladhatnak, ha kopoltyúik megsérülnek. Ez lehet például a halászfelszereléssel való érintkezés vagy egy ragadozóval való összecsapás eredménye. Betegség is szerepet játszhat – baktériumok tapadhatnak a kopoltyúkra, megakadályozva az oxigén kiszűrését.
Tudnak a halak a vízből lélegezni?
A vízen kívül a halak tollas kopoltyúi összetapadnak, csökkentve a gázcseréhez rendelkezésre álló helyet, ami végül fulladáshoz vezet.
Egyes halak hosszabb ideig képesek a vízen kívül is életben maradni, mint mások. A dél-amerikai arapaima például a világ legnagyobb édesvízi hala, amely akár a 3 méteres hosszúságot is elérheti. Nagyon kicsi kopoltyúi vannak, és módosított úszóhólyagja lehetővé teszi számára, hogy a levegőből oxigént vegyen fel. Így az arapaima akár 24 órán át is képes a vízben maradni.
Van azonban egy hal, amelyik képes levegőt lélegezni: a tüdőhal. A tüdőhalak körülbelül 400 millió évvel ezelőtt jelentek meg először, és ma már hat fajuk él Afrikában, Ausztráliában és Dél-Amerikában folyókban és tavakban. A tüdőhalak a felszínre jönnek lélegezni, levegőt szívva kezdetleges tüdejükbe, amely az úszóhólyag adaptációja. Ez az anatómia lehetővé teszi számukra a szárazság idején való túlélést is, amikor iszapba ássák magukat.
A tengeri emlősök és hüllők, például a bálnák és a teknősök természetesen úgy lélegeznek, mint mi: a felszínre jönnek, és levegőt vesznek a tüdejükbe. Velünk ellentétben azonban ők sokkal hosszabb ideig képesek visszatartani a lélegzetüket: egy 2014-es tanulmány szerint a leghosszabb időtartamot egy Cuvier-csőrös bálna tartotta vissza, amely 138 percig merült.
