Miért építenek a hódok gátakat?

Hódok. Ha valamit tudunk róluk, akkor azt, hogy zseniális építők, akik a legbonyolultabb folyóparti szerkezeteket is képesek megépíteni – nincs szükség darura vagy védősisakra. De miért is építenek a hódok gátakat?

A fő ok: hogy megvédjék magukat a ragadozóktól, például a medvéktől vagy a farkasoktól. De nem úgy, ahogyan azt gondolnánk.

A hódok ugyanis valójában nem a gátban élnek, hanem a gátat arra használják, hogy egy mély vízzel teli tavat hozzanak létre. Ebben a pocsolyában építik fel igazi otthonukat: egy kis védőszigetet vagy kupolaszerű „kunyhót”, amely száraz életterületi és élelemraktárként szolgál.

Ezek a tavak nemcsak elég mélyek ahhoz, hogy elriasszák a szárazföldi állatokat, hanem lehetővé teszik a hódok számára, hogy víz alatti bejáratokat ássanak a kunyhóba. Ez azt jelenti, hogy veszély esetén ezeken az alagutakon keresztül biztonságosan kijuthatnak vagy elmenekülhetnek.

A hódvárak átmérője akár 10 méter is lehet, ami 100 méter széles gátakat igényel. A világ legnagyobb gátja – amelyet a kanadai Albertában fedeztek fel – 500 méter hosszú, és több száz méterrel hosszabb lehet, ha a jövőben összekapcsolódik a közeli gátakkal. A mítosszal ellentétben azonban valójában nem látható az űrből.

Érdekes, hogy míg a világ más részein ezek a szerkezetek a hódokat védik a nagy ragadozóktól, az Egyesült Királyságban gyakran nem teszik próbára őket. Hogy miért? Nos, itt nem igazán maradtak nagy ragadozók.

„A barnamedvéktől kezdve a farkasokon át a rozsomákokig: ebben az országban lényegében mindet kiirtották” – magyarázza Richard Brazier, az Exeteri Egyetem földfelszíni folyamatok professzora. „De ennek ellenére a hódok még mindig ösztönösen arra hajlamosak, hogy mély vízgátakat hozzanak létre, hogy biztonságban érezzék magukat.”

Így, hogy az alapokkal már tisztában vagyunk, jó eséllyel most már egy sor kapcsolódó kérdéssel állunk szemben. A gátak élettartamától kezdve a hódok táplálékig, amit a barlangjukban fogyasztanak, az alábbiakban válaszok (folyó)bankját találja.

Mit esznek a hódok?

Ahogy azt már kitalálhattad, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény teljesen rosszul tudta: a hódok nem esznek halat és sült krumplit. Még péntekenként sem.

„Bár a vidrák halat esznek, a hódok növényevők – általában csak a fák, például a fűzfák és a nyárfák leveleit eszik” – mondja Brazier.

„A hódok néha a fák kérgét is eltávolítják, és azt eszik meg. Összességében eléggé alkalmazkodóképesek, és a legtöbb vízinövényt és növényzetet képesek elfogyasztani.”

Miután táplálékot találtak, a hódok ügyesen rövidítik meg a hazafelé vezető utat. Miután például egy hód megtalált egy különösen ízletes fűzfát, a hód kiáshat egy kis csatornát a folyóparton, amely egyenesen a gátjához vezet vissza.

„Ez azt jelenti, hogy miután elérték az őket érdeklő fát, a hódok lecsupaszíthatnak egy ágat, és visszaúsztathatják azt a csatornán, hogy később visszamenjenek” – magyarázza Brazier. „Ez tényleg elég zseniális.”

Hány hód él egy gátban?

Nincs meghatározott szám – egy gáton és egy kunyhóban egy pár hódtól akár 10 hód is élhet. Általában azonban egy területen csak egy hódcsalád él (még a területükre tévedő más családok ellen is harcolnak).

Érdekes, hogy egy gát több generációnak is otthont adhat, és a hódvárak addig állnak, amíg a hódok aktívak az adott területen. Például, bár a hódok átlagosan nyolc évig élnek, a fent említett albertai gátat 1970-ben építették először.

A hódok téli álmot alszanak?

Sok más rágcsálóhoz hasonlóan nem, a hódok nem alszanak téli álmot. De aprólékosan felkészülnek a hosszú téli hónapokra. Sőt, arra az esetre, ha befagynának a tavacskájukba, a hódok élelemraktárt hoznak létre a kunyhójuk alatt.

„Ha a tó befagy, és a hódok gyakorlatilag ott ragadnak, akkor a víz alatti élelmiszerkamrájukra támaszkodnak” – magyarázza Brazier. „Kiúsznak a páholy víz alatti kijáratán, felvesznek egy kis fűzfát a készletükből, és visszahozzák az emeletre.”

A hódok nemcsak azért töltenek több időt a kunyhójukban, hogy ilyenkor elmeneküljenek a hideg elől, hanem azért is, hogy szoptassák újszülöttjeiket, akik általában télen jönnek világra. És ha esetleg kíváncsiak lennének: igen, rendkívül aranyosak.

Mi történik, ha télen túlságosan megemelkedik a vízszint, és elönti a kunyhót a víz? A hódok egyszerűen egy újabb réteget építenek a tetejére.

„A hódokról ismert, hogy öt vagy akár tízemeletes kunyhókat is építettek” – mondja Brazier. „Ez nagyon hasznos lehet: az alacsonyabb vízszintet gyakran arra használják a hódbébik, hogy a külső veszélyektől távol úszást gyakoroljanak.”

A hódok éjszakai életmódot folytatnak?

Igen. Ez valószínűleg megmagyarázza, miért nem láttál egyet sem a folyóparti túráid során.

„Általában csak este 19:00 körül hagyják el a kunyhójukat, hogy elkezdjenek ápolni és táplálkozni. Ezután további élelmet keresnek, megjelölik a szagukat, és a következő 12 órában ellenőrzik a területük határait” – mondja Brazier. „Reggel hét óra körül bemennek a kunyhójukba enni és aludni.”

Miért éjszakai életmódot folytatnak a hódok? A legtöbb éjszakai állathoz hasonlóan ez a viselkedés segít nekik elkerülni a ragadozókat. Mivel azonban a legtöbb ragadozójuk mára már kihalt az Egyesült Királyságban, a hódok csak megszokásból éjszakai életmódot folytatnak.

„Ez azt jelenti, hogy a brit hódok potenciálisan nappali állatokká fejlődhetnek, de ezek a változások hosszú-hosszú időbe telnek” – mondja Brazier. „Ne feledjük: ők olyan élőlények, amelyek évmilliók és évmilliók óta fejlődnek, és valószínűleg egész idő alatt éjszakai állatok voltak.”

Miért csapkodják a hódok a farkukat a vízben?

Nem, nem csak felvágnak. Vagy megpróbálnak lefröcskölni téged. Ha egy vad hód egy nagy farokcsapással üdvözöl, az azért van, mert fenyegetve érzi magát.

Ahogyan a nyulak a földhöz csapkodnak, hogy figyelmeztessék az odújukat, a hód is a farkával csapkodja a vizet, hogy figyelmeztesse a többieket, mielőtt alámerülne. Bármelyik családtag, aki meghallja a csobbanást, valószínűleg szintén visszatér a vízbe.

Ezért ha olyan szerencsés vagy, hogy hódok jeleit látod – gondolj a megrágott fára -, akkor nagyon csendben kell maradnod, és nagyon lassan kell mozognod” – mondja Brazier.

„Ha vízvonalat látunk, tartsuk nyitva a szemünket, és keressük a nagy hullámokat. És legyetek türelmesek – tényleg megéri!”