Mi a világ leghosszabb folyója?

A „Mi a világ leghosszabb folyója?” kérdésre adott válasz egyszerűnek tűnhet – meg kell találni a forrást, a torkolatot és meg kell mérni -, de e lépések között furcsa definíciók, fraktálok, hidrológia és különösen nemzeti büszkeség húzódik meg. Ez a kérdés annyira bonyolult, hogy a Mental Floss által megkeresett hidrológusok közül többen kifejtették, hogy a folyók hosszát már nem is tekintik hasznos mértékegységnek. Szóval, mi a világ leghosszabb folyója?

Milyen hosszú egy folyó?

Laurel Larsen, a Kaliforniai Berkeley Egyetem földrajz tanszékének docense szerint: „Egy adott folyó hossza a lehető leghosszabb, a folyó forrásvidékétől (elsőrendű folyam) a torkolatig tartó, a folyótól a folyótorkolatig tartó folyamatos távolság”.

E kifejezések kibontásával a thalweg „a patakmeder vagy völgy mentén a legalacsonyabb vagy legmélyebb pontokat összekötő vonal”. Az elsőrendű patak bonyolultabb. A patakok rendjének osztályozására két fő módszer létezik, de a legelterjedtebb a Strahler-módszer. E módszer szerint a patakok, amelyekbe nem lépnek be mellékfolyók – a folyóból éppen csak induló patakok – elsőrendűek. Ha két elsőrendű patak egyesül, másodrendű patakot alkotnak, és ha két másodrendű patak egyesül, harmadrendű patakot alkotnak (de ha egy elsőrendű patak keresztezi a másodrendűt, a főfolyó másodrendű marad).

Egy folyó forrásának ekkor azt tekintjük, amelyik a legtávolabb van egy olyan patak forrásától, amelyiknek nincsenek bemenetei – bár a gyakorlatban ezt rendkívül nehéz lehet meghatározni. És ez nem egy tökéletes rendszer. (Történelmi okokból a Mississippi forrását gyakran külön kezelik a Missouritól, annak ellenére, hogy a hagyományos definíció egy folyórendszerbe csoportosítja őket.)

Ami a torkolatát illeti? Az is vitatott. Néhány folyó esetében a torkolat viszonylag könnyen meghatározható. De az óceánba torkolló nagy folyók esetében, mint például az Amazonas, a torkolat helye nagyban megváltoztathatja a helyzetet.

Válaszolni fogunk a kérdésre?

Jellemzően a Nílust mindig is a leghosszabb folyónak tartották, az Amazonas pedig a második. De 2007-ben egy brazil tudósokból álló csapat bejelentette, hogy egy új elemzés szerint az Amazonas az első helyen áll. Ezt egy új forrás és ami még fontosabb, egy új torkolat azonosításával érték el. Hagyományosan az Amazonas torkolatát a Marajó-sziget északi oldalán helyezték el. Ez az új jelentés azonban a sziget déli oldalán a Pará folyóig tekerte körbe a folyót, majd onnan az óceánba torkollik.

Az, hogy a sziget melyik oldalán van a torkolat, talán nem tűnik olyan fontosnak, de a Marajó-sziget akkora, mint Svájc. Az új forrás plusz az új torkolat a Nílusnál is hosszabb távolságot jelentett.

Ez ellentmondásos volt. A Pará folyót általában a Tocantins folyóval hozzák összefüggésbe, nem az Amazonassal. És az újabb tanulmányok inkább egyetértenek abban, hogy bár van benne némi amazóniai víz, a Pará különbözik az Amazonastól. Ami azt jelenti, hogy a világ leghosszabb folyójának jelenlegi legjobb tippje még mindig a Nílus.

De van egy másik, sokkal alapvetőbb probléma is egy folyó mérésével kapcsolatban: Mit jelent egyáltalán a hosszúság?

Tehát mi a probléma?

A 20. század elején Lewis Fry Richardson matematikus azt a megfigyelést tette, hogy Spanyolország és Portugália nem értett egyet a határaik hosszát illetően. Spanyolország szerint 987 km, Portugália szerint pedig 1214 km. A nézeteltérés nem a vitatott területekre vagy ilyesmire vezethető vissza; Richardson azt magyarázta, hogy a mérőbot hossza volt a probléma. Ahogy a mérőpálca egyre kisebb lesz, úgy képes pontosabban megragadni a kanyarokat és a bonyolult határok kanyarulatait és árnyalatait.

Ugyanez a trükk jelenik meg a folyóknál is. A folyók kanyarognak és kis ívekkel rendelkeznek. Ha pedig jobban ráközelít, még több kis kanyar és kanyar jelenhet meg a hajóútban.

Ezt nevezik partvonal-paradoxonnak: Valami összetett dolog hosszát alapvetően lehetetlen meghatározni, mert a hossz folyamatosan nő, minél kisebbre megy a mérés.

Mind emiatt, mind pedig a hossz meghatározásának eredendő nehézségei miatt több kutató is azt mondta a Mental Flossnak, hogy a folyók hossza egyszerűen nem olyan dolog, ami különösebben számít, és ami igazán fontos, az a vízgyűjtő terület, vagyis az a szárazföldi terület, amely hozzájárul a folyó vízhez. A folyó hosszával ellentétben ezt a mérőszámot néhány magassági mérés segítségével sokkal könnyebb kiszámítani. A Nature egyik cikke szerint az Amazonas e mérőszám alapján drámai módon a világ legnagyobb folyója, vízgyűjtő területe 6,3 millió négyzetkilométer. Ha ország lenne, a vízgyűjtő medence a világ hetedik legnagyobb országa lenne – közvetlenül Ausztrália mögött.