Miért alszunk?

Mi az alvás?

Az alvás a megváltozott tudatállapot, amelyben kevésbé vagyunk tudatában annak, hogy mi történik körülöttünk. Az alvás különböző állatoknál különböző formákat ölthet. A delfinek például egyszerre csak egy fél agyat alszanak, és még alvás közben is képesek tovább úszni.

Az emberek esetében az alvás négy fázist foglal magában, amelyeket N1, N2, N3 és gyors szemmozgásnak (REM) neveznek. Az N1 az alvás legkönnyebb szakasza. Általában közvetlenül az elalvás után következik be, és általában kevesebb mint 10 percig tart. Az N2 során mélyebb álomba süllyedsz. Ezt a szakaszt rövid, nagy amplitúdójú agyhullámok, úgynevezett „K-komplexek” és alacsonyabb amplitúdójú hullámok kitörései, úgynevezett „alvási orsók” jellemzik. Az N3 szakasz az alvás legmélyebb szakasza, amelyet a delta-hullámoknak nevezett lassú agyhullámok jellemeznek.

Végül, a REM-alvás során az agyi aktivitás és a légzésszám felgyorsul, és a szemei gyorsan mozognak sok irányba. A legélénkebb álmaink általában a REM-alvásban jelentkeznek, és agyunk megbénítja az izmainkat, így képtelenek vagyunk eljátszani őket. Az éjszaka folyamán folyamatosan ciklikusan váltogatjuk ezt a négy alvási szakaszt, egy teljes ciklus felnőtteknél körülbelül 90 percig tart.

Mennyi alvásra van valójában szükségünk?

Attól függ, hány éves vagy! A tudományos kutatások 2014-es áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy a kisgyermekeknek (egy és két éves kor között) jellemzően 11-14 óra alvásra van szükségük éjszakánként, majd ez a kor előrehaladtával csökken. A tinédzsereknek jellemzően 8-10 óra alvásra van szükségük, míg a felnőtteknek körülbelül 7-9 órára éjszakánként.

Vannak azonban különbségek közöttünk, és vannak felnőttek, akik hat óra alvással is tökéletesen működőképesek. Azonban valószínűleg becsapod magad, ha azt hiszed, hogy négy órával is ki tudsz jönni!

Az is lehetséges, hogy túl sokat alszol: a felnőtteknek nem ajánlott 11 vagy annál több órát aludni egy éjszaka. A túlzott alvás és az egészségügyi problémák, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a cukorbetegség között összefüggések vannak, de nem világos, hogy ez miért van így. Lehet, hogy ezek a betegségek eleve a túlalvást okozzák, vagy az, hogy ha akkor alszunk, amikor a testünk természetesebben ébren lenne, az valamilyen módon károsíthatja a szervezetet.

Miért álmodunk?

Sigmund Freud pszichoanalitikus azt állította, hogy az álmok a „tudattalan elméről” adnak felvilágosítást, és azt állította, hogy ezek az álmok módot adnak arra, hogy rejtett vágyainkat beteljesítsük. Ma már sok tudós elutasítja ezt az elméletet, mivel elképzeléseit csak kis számú emberen alapozta meg, és néhány elképzelését nehéz, ha nem lehetetlen is tesztelni.

Egy népszerűbb elképzelés szerint az álmodás segít feldolgozni és feldolgozni a napközben átélt érzelmeket. Egy másik elmélet szerint az álmodás a világ egyfajta „virtuális valóság” modelljét nyújtja, amely lehetővé teszi számunkra bizonyos kognitív folyamatok kipróbálását.

Az álmaink egyfajta túlélési mechanizmust is biztosíthatnak, mivel lehetővé teszik számunkra, hogy előre szimuláljuk a lehetséges fenyegetéseket vagy elpróbáljuk a szociális helyzeteket. Végül pedig az is lehet, hogy az álmok nem töltenek be semmilyen konkrét funkciót, hanem egyszerűen az agyunk alvás közbeni szüntelen tevékenységének melléktermékei.

Miért van szüksége a testünknek alvásra?

Az alvásnak számos előnye van a testünk és az agyunk számára – ez a tény segít megmagyarázni azt is, hogy miért fejlődött ki az alvás. Az alvás például fontos bizonyos hormonok, például a növekedési hormon termelődéséhez, amely többek között serkenti a sérült és haldokló sejtek regenerálódását. Az alvás azt is lehetővé teszi, hogy helyreállítsunk, újrahangoljunk és finoman kiegyensúlyozzunk bizonyos fiziológiai folyamatokat a testünkben. Erre példa a New York-i Rochester Egyetem kutatóinak 2013-as megállapítása, miszerint az ébrenlét alatt az agyunkban felhalmozódó méreganyagok alvás közben kiürülnek az agyból.

Az alvás emellett fontos szerepet játszik immunrendszerünk erősítésében, a tanulásban és az emlékek megszilárdításában, valamint az érzelmi szabályozásban – lényegében abban, hogy képesek vagyunk-e kezelni és irányítani érzéseinket és viselkedésünket.

Miért alakult ki egyáltalán az alvás?

Az alvás evolúciója egyfajta paradoxon. Életünk körülbelül 30 százalékát alvással töltjük, de ebben az időszakban éberségünk a legalacsonyabb, és kevésbé valószínű, hogy észrevesszük a fenyegetéseket. Az alvás miatt ősi őseink kevésbé figyeltek fel, mondjuk, egy ólálkodó tigrisre.

Emellett alvás közben általában nem tudunk enni, inni vagy szaporodni – ezek mind kulcsfontosságúak a túlélésünkhöz. A kiváló alváskutató, Allan Rechtschaffen szerint „ha az alvás nem szolgál valamilyen létfontosságú funkciót, az az evolúció legnagyobb hibája”. Az evolúciós elméletek között szerepel az az elképzelés, hogy az alvás lehetővé teszi számunkra, hogy energiát takarítsunk meg, és azt ébrenlétünk idejére tartogassuk, vagy hogy az alvás valójában kevésbé tesz minket sebezhetővé a fenyegetésekkel szemben az éjszaka sötétjében, mivel mozgásképtelenek vagyunk, és kevésbé valószínű, hogy veszélybe sodródunk.